Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


11/a. Alternatív olvasástanítási módszerek

 

I.                   Intenzív olvasástanítási módszer

  A tananyag struktúrája sajátos. Nincs külön tanterve, de egyedülálló szerkezete van. A program egyik alapelve a permanens ismétlés, mely szerint előrehozzák a felsőbb osztály anyagát, majd megismétlik a következő évben. Spirálmenetben egyre ismétlődik a tananyag és egyre magasabb szinten. Ez egybe differenciálást is jelent, ugyanis a legjobb tanulók nagyobb tempóban haladhatnak, ugyanakkor az anyag nincs elzárva a gyengébbektől sem.

  Munkatankönyvet használnak, melynek a bal oldala az ismeretközlő oldal, jobb oldala pedig a manipulációs oldal. Ez a megoldás azért jó, mert mindig a gyerek előtt van a szöveg, amellyel dolgozni kell.

 A tananyag három szakaszra oszlik:

a)      tájékozódási szakasz – képes betűtanítás: keretmesével kezdődik. Az alapszavakat képekkel társítják, a szóból elvonják az első hangot, gyakorolják a hang képzését, ezután következik a betű bemutatása, majd felismerésének gyakorlása. A gyakorlás egyik módja, hogy a betűket elemeikből rakják össze.

b)      jártassági szakasz  - ismételt, egyenkénti betűtanítás és párhuzamos írástanítás: megismétlődik a tájékozódási szakasz, de hozzáveszik a betűk írott alakját is.

c)      készségszintű szakasz – gyakorlás és a nagybetűk tanítása: a második félévtől a nagybetűket tulajdonnevekkel ismertetik. A betűt először négyzetbe foglalva mutatja be, majd nagy vonalrendszerben, majd négyzetrácsban, végül szabályos elsős vonalrendszerben.

  A kezdetektől fogva súlyt fektet a néma és a hangzó olvasásra.

Sajátos módon tanítja az összeolvasást: mássalhangzó 3 magánhangzó kiejtését gyakoroltatja. Analógiás szósorokon gyakoroltat, nem szótagoltat.

  Az olvasókönyv témakörei: érzékszervek, önismeret, család és foglalkozások, iskola és a baráti kör, tárgyak és élőlények világa, évszakok, ünnepek. A manipulációs oldalakon beszédtechnikai gyakorlatok, szöveg-előkészítő feladatok, néma olvasást ellenőrző feladatok, hangos olvasást előkészítő feladatok vannak, a lap alján írásfeladatok.

  A második osztályos Ablaknyitogató I-II. témakörei: a közvetlen és a távolabbi környezet, elmélyítve a hazaszeretet érzését és a másság elfogadását, más kultúrák és népek megismerése.

  A program szerzői: (elsős): Lovász Gabriella, Balogh Beatrix, Barkó Endre (másodikos) Lovász Gabriella és Adamik Tamásné.

  A program eszközei: Betűvásár (első félévre), Gyermekvilág (második félévre), Útmutató a Betűvásár és a Gyermekvilág c. tankönyvek használatához, Ablaknyitogató I-II.(másodikos), Útmutató az Ablaknyitogató I-II című tankönyvek használatához, Szótekerő. A tankönyvekhez betűkészlet és képes lottójáték is tartozik.

 II.                Pálcikás módszer

  A pálcikás módszer vonalelemekből építkező kreatív betűtanítás. Újítása, hogy a nagybetűkkel kezdi a betűtanítást. Előnyei:

-          érdekes tevékenység, mert a gyerekek olyan szavakat is kirakhatnak, melyek nincsenek benne a könyvben

-          mivel betűket raknak ki (nem szóképeket) biztosabban fejleszthető a fonemikus hallás, s biztosabban fejleszthető a hang-betű megfeleltetés, ez végső soron az összeolvasást könnyíti meg.

-          az előkészítő szakasz megnyúlik, így a lassabban fejlődő gyerekek felzárkózhatnak

-          a nagybetűk mellett a kisbetűk is szerepelnek, s ez lehetővé teszi a látens betűtanítást

Az első 40 napban ismerik meg a gyerekek a nyomtatott nagybetűket, pálcikákkal kirakják, olvassák, leírják őket.

 A tanítás lépései:

1.       A tanítandó betűhöz, szóhoz kapcsolódó beszélgetés elindítása. A beszélgetésből a tanítandó hangot, betűt tartalmazó mondat kiemelése. Ebben a mondatban benne vannak a tanítandó alapszavak.

2.       A tanító nagy alakban lerajzolja a táblára az alapszó által jelölt tárgyat.

3.       A tanulók ugyanezt lerajzolják.

4.       Kiejtik, hangoztatják a képeken látottakat közöse, egyenként.

5.       Az ábrák nevének kirakása pálcikákkal

6.       A tanulók vázolgatják, rajzolgatják a vonalelemeket, majd felépítik a szót írásban is. Ha van a szóban ismeretlen betű, koronggal helyettesítik.

7.       A betűelemek alakításának és kapcsolódásának ismertetését és gyakoroltatását az órának abba a részébe tervezzük, ahol funkciója van.

 
Az alábbi tankönyvek jelentek meg (első félévre):

Mádai Istvánné - Kertész Sándorné: Olvasni tanulok (olvasókönyv)

Tudok már olvasni (olvasás munkafüzet)

Írás munkafüzet

Útmutató – Vonalelemekből építkező betűtanítási eljárás

 III.             Programfalas módszer

  Az olvasástanítási módszer analitikus-szintetikus. Az analitikus tevékenység (szófelbontás) a programfal segítségével történik, a szintetikus tevékenység (összeolvasás) pedig az ábécéskönyvvel. A programfal összeolvasási gyakorlatokra is felhasználható. Segítségével igen sok kombináció alkotható. (innen az elnevezés: heurisztikus, a gyermek a felfedező)

Kb. november végén lép be az olvasókönyv. A programfal állandó gyakorlást biztosít, másodikban és tovább is biztosítja az olvasástechnikai gyakorlatokat.

 
  Az időbeosztás a következő:

1.      hét: a magánhangzók megtanítása a programfalról

2.      hét: a magánhangzók gyakorlása és a mássalhangzók megtanítása a programfalról

3.      hét: a b összevonása valamennyi magánhangzóval, az ábécéskönyv belépése, az írás megkezdése

4.      hét: ismétlés

5.      héttől: november végéig folyamatosan hangösszevonások

   A betűsorrend is egyedi. Az első mássalhangzó a nehezen képezhető és észlelhető b. Általában az un. nehéz hangok vannak elől, mert így a több ismétléssel jobban rögzíthetők. A hasonló hangzásúak vannak egymástól távol elhelyezve, tehát a hangzásbeli homogén gátlásra ügyel.

   A betűtanítás menete: a hang az elsődleges, utána jön a betű. A hangokat az alapszavak elejéről választják le, s mindig mondják az alapszót is (alma-a, citrom-c). A hangoztatást mozgással kísérik, a rövid magánhangzóknál tapsolnak, a hosszú magánhangzóknál széttárják a karjukat. A mássalhangzók leválasztásakor a szó kiejtése közben lassan összeteszik a mutató- és hüvelykujjukat, majd a mássalhangzó kiejtésekor szétpattintják a két ujjat, így elkerülik a mellékhang kiejtését. Általában sok a ritmikus mozgás és mondóka, játékos elem kíséri a tanítást, nagy teret ad a ritmusnak és a beszédnek.

   A programfalon háromféle program van:

a)      körprogram: olyan szót kell keresni, melyben az adott hang valahányadik helyen áll.

b)      négyzetprogram: olyan szavakat kell keresni, melyekben az adott hangból valamennyi van.

c)      háromszögprogram: olyan szavakat kell gyűjteni, melyeknek bizonyos hangja meggyezik az alapszó bizonyos hangjával

 A programozáskor analizálni kell a szavakat: egyrészt sorba kell venni bennük a hangokat (szekvenciás analízis), másrészt ki kell emelni egy hangot a többi közül és meghatározni a helyzetét (pozíciós analízis).

A programozás előnye, hogy nem kell hosszú utasításokat adni. A programokat könnyen megjegyzik, s később is készítenek programokat a szavakhoz. A programozás jól fejleszti a hallás utáni analizálás készségét. Nemcsak a pontos olvasásra való nevelésben van jelentősége, hanem a nyelvtan és a helyesírás tanításában is. Növeli a szókincset, figyelemre, logikus gondolkodásra nevel.

Szerző: Tolnai Gyuláné

   Eszközrendszere: Ábécéskönyv; Olvasókönyv; Feladatgyűjtemény; Írásfüzet I-II; Programfal; Programvilág mondókákban; Nyelvtan-helyesírás feladatlap; Forog a hangkerék; Kézikönyv: Heurisztikus programozású olvasás- és írástanítási módszer

 IV.              Diszlexia-prevenciós módszer

Ez a módszer beszédjavító intézetben született: súlyos beszédhibás gyerekeknél alkalmazták az iskolába lépés előtt, logopédiai osztályokban alkalmazták, majd ezt követően enyhe értelmi fogyatékos gyerekek olvasástanítására használják. Újabban problémamentes osztályokban is találkozhatunk vele.

Két nagy részre lehet osztani a fejlesztés területét:

1.       fejlesztés

2.       olvasástanítás

1.       A fejlesztés területei:

a)      Beszéd fejlesztése: A beszélőszervek fejlesztése, artikuláció (helyes hangadás) = játékos artikulációs gyakorlatok. Hangok képzése: zöngés, zöngétlen mássalhangzók megfigyelése. A zöngés mássalhangzót piros, a zöngétlent zöld lappal jelölik. Megfigyelik, hogy hol van a nyelv a hang képzésekor.

b)      Szókincsfejlesztés: A tanító rámutat a képre, mondja a tárgy nevét, ismételteti, mondatokat alkotnak vele (összetett mondatokat is alkotnak)

c)      Térbeli tájékozódás fejlesztése ritmusérzék fejlesztése: Játékos tornagyakorlatokat végeznek. Fontos megtanulni, hiszen az olvasás-írás iránya: balról-jobbra. Kép színezése balról jobbra, adott képen mellé vagy elé kell rajzolni.

d)      Ritmusérzék fejlesztése: Az énekeket tapssal kísérik vagy szavak ritmusára lépnek. Rövid – hosszú hangokat jelzik: szaladnak vagy szökkennek.

2.       Olvasástanítás:

  A módszer szintetikus. Betűket, majd ezek összeolvasásával megtanítják a szótagokat, szavakat, szöveget. Szótagolva olvasnak. Ez nagyon jó azoknak a gyermekeknek is, akiknek fejletlen a rövidtávú memóriájuk: nem tudnak egy egész szót átfogni, csak kisebb részeket. Az olvasnivaló szótagolva jelenik meg a könyvben. Fő szempont a homogén gátlás elkerülése.

  A betűtanulás sorrendje: a i ó m s t v e l ú c k

Az olvasókönyvben a betűkhöz egy-egy un. hívókép tartozik. Ha megtanulnak egy magánhangzót, az összes mássalhangzót hozzákapcsolják. A hanganalízist kezdettől fogva gyakorolják, ugyanúgy ahogy a hangfelismerést. Sokáig, sokszor, hosszabb ideig gyakorolnak. Az elején gyorsan megy a betűtanítás, majd lelassul. Összeolvadás-gyakorlat, hogy szavakat tudjanak olvasni: elől áll a magánhangzó és az összes mássalhangzót hozzákapcsolom, értelmes szót mondanak vele, majd megfordítják a sorrendet, majd két mássalhangzó közé beletesznek egy magánhangzót.

 Eszközei: Meixner Ildikó: Játékház (Képes olvasókönyv, feladatlapok)

 11/b. A fenti módszerekhez kapcsolódó írástanítások

 I.                   Intenzív módszer

A tananyag három szakaszra oszlik:

a)      tájékozódási szakasz –írástanítás előkészítése

b)      jártassági szakasz  - írástanítás: a betűk sorrendjét az írás szempontja határozza meg, mégpedig az azonos vonalvezetés.

c)      készségszintű szakasz – gyakorlás és a nagybetűk tanítása: a második félévtől a nagybetűket tulajdonnevekkel ismertetik. A betűt először négyzetbe foglalva mutatja be, majd nagy vonalrendszerben, majd négyzetrácsban, végül szabályos elsős vonalrendszerben.

 II.                Pálcikás módszer

Újítása: nagybetűkkel kezdi a betűtanítást, a nagybetűket rakják ki pálcikákból. Ennek előnyei:

-          érdekes tevékenység, mert a gyerekek olyan szavakat is kirakhatnak, melyek nincsenek benne a könyvben

-          az írástanítás szempontjából előnyösebb, ha hosszabb az előkészítő szakasz. Kezdetben csak az egyenes vonalakból álló nagybetűket tanítja meg. A második félévben  bármelyik programmal lehet a tanítást folytatni.

Az első 40 napban ismerik meg a gyerekek a nyomtatott nagybetűket, pálcikákkal kirakják, olvassák, leírják őket. Az 1-18 napon megismerik az írott betűelemeket is, a 19-40 napon gyakorolják a betűelemek kötését.

 A tanítás lépései:

1.       A tanítandó betűhöz, szóhoz kapcsolódó beszélgetés elindítása. A beszélgetésből a tanítandó hangot, betűt tartalmazó mondat kiemelése. Ebben a mondatban benne vannak a tanítandó alapszavak.

2.       A tanító nagy alakban lerajzolja a táblára az alapszó által jelölt tárgyat.

3.       A tanulók ugyanezt lerajzolják.

4.       Kiejtik, hangoztatják a képeken látottakat közöse, egyenként.

5.       Az ábrák nevének kirakása pálcikákkal

6.       A tanulók vázolgatják, rajzolgatják a vonalelemeket, majd felépítik a szót írásban is. Ha van a szóban ismeretlen betű, koronggal helyettesítik.

7.       A betűelemek alakításának és kapcsolódásának ismertetését és gyakoroltatását az órának abba a részébe tervezzük, ahol funkciója van.

 III.             Programfalas módszer

Az írás a harmadik héten kezdődik. Az írástanításban sok a játékos elem: mondókákkal kísért ritmikus rajzolás bevezetésként, kerítésvariációkra írt betűelemek, a sorközök szemléltetése házakkal. A mássalhangzók leválasztásakor alkalmazott ujjpattintás jó kéztorna is egyben.

 A betűírás tanulásának lépései:

-          nagy alakú ábrák kék színnel való átírása

-          alaklemezben való vázolás

-          vonalrendszeres írás

-          betűkapcsolások

 IV.              Diszlexia-prevenciós módszer

Az álló írást használják. A Betűtanítás – írásfüzet I-II. az írás előkészítő anyagát, a kis- és nagybetűk írását, valamint az írásgyakorlást tartalmazza.

 

12/a. Az olvasástechnika fejlesztése (hangos, néma). A fejlesztés alapelvei, eljárásai

   Az olvasástechnika fejlesztésének eszköze a gyakorlás. Fejlesztenünk kell mind a hangos, mind a néma olvasás technikáját. A gyakorlásnak folyamatosnak kell lennie és ki kell terjednie a felső tagozat osztályaira is.

 
A fejlesztés fő elvei:

Ø      Csak megértett szöveget szabad gyakoroltatni!

Ø      A gyereknek tisztában kell lennie a gyakorlás céljával!

Ø A hangos-olvasás gyakorlását össze kell kötni a helyes-ejtési gyakorlatokkal, a kiejtés fejlesztésével.

Ø      A gyakorlás legyen: játékos, változatos, ötletes!

 Formái:

1.)      A hangos olvasás gyakorlása:

a.)   Egyéni munkaformában:

előnye: erősebb élmény a gyerek számára, könnyebb felfedezni a hibákat.

hátránya: nem gazdaságos; kevés gyerekre kerülhet sor. A gyengébb szereplés gátlást alakíthat ki.

Ø      Lánc-, vagy stafétaolvasás. Első tanulót a tanító szólítja, utána egymást szólítják a gyerekek. (2-3 mondat jut egy tanulóra)

Ø      Versenyolvasás: aki hibázik, kiesik, a következő körben vagy csak a hibázók, vagy csak a nem hibázók olvasnak.

Ø      Javító olvasás: a hibát a következő gyerek javítja, ő olvas tovább.

Ø      Szótagnyelő olvasás: csak  szavak első szótagját olvassák el.

Ø      Kihagyásos olvasás: minden második, vagy harmadik szót kihagynak.

Ø      Töredékes olvasás: toldalékok nélkül olvassák egymás után a szavakat.

Ø      Transzformáló olvasás: pl. jelen idejű szöveget múlt időben olvasnak.

Ø      Csali olvasás: hibás szövegek javítása

Ø      Válogató olvasás: gyorsaságot, memóriát, lényeglátást fejleszti

b.)   Páros munkaformában:

Ø      Szerepek szerinti olvasás (dramatizálás előkészítése)

c.)   Kórusban:

előnye: egyszerre több tanuló gyakorolhat, a sietőket visszafogja, a lassúakat nagyobb tempóra ösztönzi, nem alakít ki gátlást.

hátránya: hibázást nem igazán lehet észrevenni, nem fejleszti az értelmes olvasást.

Ø      Apasztó-dagasztó olvasás: fokozatosan „kikapcsolunk”, vagy „bekapcsolunk” egy-egy gyereket.

2.)      A néma olvasás gyakorlása:

a.)   Követő olvasás: a tanulók a tanítóval, vagy az egyéni olvasóval párhuzamosan az ujjukkal követik a szöveget. Eleinte halkan olvasnak is, majd a szájuk mozog, végül némán kísérik az olvasót.

b.)   Szövegértés ellenőrzése:

Ø      Kérdések feltevése

Ø      Tankönyvek feladatai

Ø      Feleletválasztós teszt

Ø      Olvasási munkafüzetek

3.)      A hangos és a némaolvasás kombinációja:

a.)   Búvópatak- vagy alagútolvasás: a gyerekek némán olvasnak, majd adott jelre hangosan. Ismét némán…

4.)      Nyelvi egységek szerint:

a.)   Szótagolvasás

b.)   Szóolvasás (a nehezebb szavakat felírjuk a táblára, és megbeszéljük a jelentését)

c.)   Szószerkezet-olvasás (szólamolvasás): hangsúlykezelés megtanulása: szólamhatárokat, hangsúlyt bejelölhetjük segítségül. A folyékony olvasás lényege.

d.)   Mondatolvasás (pl.: válogató olvasással: keresse ki a kérdésre feleletet adó mondatot, és olvassa fel)

e.)   Szövegolvasás (általában óra végén, mint szintetizáló olvasás jelentkezik, de otthonra is feladható)

5.)      A szöveg tipográfiája szerint:

a.)   Sorolvasás b.)   Hasábolvasás c.)   Bekezdésolvasás 

d.)   Piramisolvasás (egyre hosszabb szóalakok)

 

Az olvasástechnikai hibák és javításuk:

Oka lehet:

Ø      pszichológiai

Ø      eggyel alacsonyabb szintű készség hiánya

Az olvasási készségek hierarchikus rendszert alkotnak. Mindig eggyel alacsonyabb szinten kell keresni a hiba okát! (Pl.: szót nem tud elolvasni: szótagoltassunk!)

 
Olvasástechnikai hibák:

1.)      Hang- illetve betűtévesztés:

pl.: bukta helyett kukta. Oka: valószínűleg nem érti a szót, és értelmesíti magának. Javítása: jelentés megbeszélése, szótagoltatás.

2.)      Betű- vagy szótagcsere:

Oka lehet: sorrenddel van gondja a gyereknek. Gyakori szótagolás nélküli olvasástanításban. Segít a párhuzamos írástanítás.

3.)      Betűkihagyás, vagy betűtoldás:

Oka figyelmetlenség, vagy szóanalizálási gyengeség lehet. Javítása: szótagoltatással, figyelmességre intéssel.

4.)      Többszöri újrakezdés, vagy az első szótag rossz kiegészítése:

pl.: cseresznye helyett cserebogár. Gyakori a szóképes olvasásnál. Mivel itt nem szótagoltatnak, csak egy javítási módszer lehetséges: megmondják a gyereknek a jó megoldást, a szót.

5.)    Kiejtési hibák: Kiejtési gyakorlatokkal.

A globális módszerben nem tudunk segíteni a gyereknek. Nem is betűz, nem is szótagol. A mi hangtanításra épülő olvasástanításunkban a szótagolás az elsődleges kiolvasási és javítási stratégia.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.