Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


15/a. Szövegfeldolgozás feladatai. A szövegelemzés lépései. A történelmi olvasmányok feldolgozása. A szövegelemzés és a szövegfeldolgozás összefüggései.

 

Az igazi feldolgozás másodikban indul, majd harmadik, negyedikben lehet magasabb szinten elemezni.

 

Feladatai:

3       Személyiségformálás

3       Esztétikum befogadására való nevelés

3       Nyelvismeret fejlesztése (szókincsfejlesztés)

3       Tudatos szövegfeldolgozásra való nevelés

3       Olvasóvá nevelés

3       Önálló tanulás megtanítása (ismeretterjesztő szöveg elemzése által)

3       Műelemzés előkészítése (felső tagozatra való felkészítés szépirodalmi szöveg által)

3       Írásbeli szövegalkotás szövegmodelljeinek tudatosítása

A szövegfeldolgozás integrált tevékenység, szoros kapcsolatban áll:

4      a szóbeli kifejezéssel

4      a tartalommal (grammatikai réteg)

4       az írásbeli ismeretekkel

4      a fogalmazási ismereteket szövegfeldolgozás során sajátítják el.

Szövegtípusok:

5        szépirodalmi (próza, vers népköltészeti alkotások

5        ismeretterjesztő

5        publicisztikai

A szövegfeldolgozás elvei:

6        szövegközpontúság (a szövegre koncentrálunk, visszakerestetünk)

6        komplexitás (tartalom és forma egysége)

6        szövegtípusnak megfelelő módszer megtalálása

6        kreatív befogadás (a gyerek véleményt nyilvánít az olvasottakról, kérdéseket tehet fel, a tévedés szabadsága ott van).

6        az életkornak megfelelő szövegek kiválasztása ill. feldolgozási módok kiválasztása olvasókönyv, szöveggyűjtemény kiválasztásával, lehet más szöveget is bevinni.

Szakaszai: (általánosan)

7    Előkészítés: célja a motiváció, az érdeklődés felkeltése (értelmi és érzelmi oldalról)

7    A szöveg megismerése: nem, adunk megfigyelési szempontot, legfeljebb egy átfogót

7    Spontán reakciók meghallgatása: véleménynyilvánítás az olvasottakról

7    A megértés elsődleges ellenőrzése

7    A szöveg feldolgozása, elemzése

A szerkezeti tagolás kétféle lehet: mikro(bekezdéseket vesz figyelembe) ill. makro(bevezetés, tárgyalás, befejezés)

Ezen a részen belül részenként elemezzük az olvasmányt:


·         részcélkitűzés

·         hangos vagy némaolvasás

·         megbeszélés, szómagyarázat

·         részösszefoglalás, vázlatírás


7  Szintézis = összefoglalás

 

Hogyan lehet szövegértést elmélyíteni: Vannak olyan mondatok, amelyek nem teljesen egyértelműek. Ilyenkor a gyerek próbálja meg másképp is felolvasni. A gyakorló órákon nem egy, hanem utolsó pár olvasmánnyal foglalkozunk, ilyenkor figyelni kell arra, hogy mi a közös a szövegekben.

 

Történelmi témájú olvasmányok

 

  A tantervbe1978-as évben kerültek be, mivel az ilyen témájú szövegek a gyerekek érdeklődését felkelti. A múltat, mint közeli élményt élik át. Azonosulnak az olvasott, hallott történetekkel. Szeretik a harcos olvasmányokat, különösen a fiúk. Ez azonban nem történelemtanítás, hanem szemléletformálás. Felkeltjük a gyerekek érdeklődését a történelem és a történelmi személyek iránt. Fejlesztjük az időszemléletüket. Megismerik, hogy egyes századokban milyen személyek események játszottak szerepet. A magyartudat, nemzeti identitás fejlesztése is történhet. Ismeretterjesztő szövegként tekintünk rá, de vannak olyan olvasmányok, amelyek írók írták (szépirodalmi műként kezeljük), ezek a nyelvezet miatt fontosak.

  Az adott szövegre koncentrálunk, elemezhetjük: időpont, helyszín, esemény, személyek, szerepek szerint. Utólag nem évszámhoz kapcsolva kérhetjük vissza. Szemléltető eszközei: Mesélnek a századok c. applikációs készlet. Segíti a gyerek tájékozódását. Szükség van időnként a tanító magyarázatára. Értelmi előkészítésnél bevezetés az adott korról, tisztázni bizonyos fogalmakat, hogy a gyerekek megértsék az olvasmányban. A szövegelemzés során ugyanúgy dolgoznak, mintha ismeretterjesztő szöveget elemeznének vagy esetleg szépirodalmi szövegként (nyelvi eszközök) lehet kezelni.


Történelmi témájú

3.-4. osztály

A gyerek közelinek tartja.

Szereti a harcos, izgalmas történeteket.

Érdeklődést fejleszt.

Nem történelem óra.

Időérzéket fejleszt.

Látásmódot fejleszt.

Nemzeti identitást.

Lehet ismeretterjesztő szöveg vagy meseíró műve.

Elemzési szempontok: helyszín; idő; személyek; cselekmény.

Szövegelemzése: irodalmi vagy ismeretterjesztő


 

15/b. Adott ismeretterjesztő szöveg megtervezése

 

Célja: hogy a gyereket megtanítsuk tanulni. (Ezeket a lépéseket kellene később alkalmaznia a tanulásnál)

 

Lépései:

I. Előkészítés:

8   értelmi előkészítés: ennél a szövegnél főként ez dominál. Fel kell eleveníteni a témával kapcsolatos előzetes ismereteket, kapcsolom ez által az újat a régihez. Esetenként itt lehet a címmagyarázat. A kulcsszavak felírása a táblára, ismeretlen szavak magyarázata (=előzetes szómagyarázat).

8   érzelmi előkészítés: a gyerek témával kapcsolatos egyéni élményei, ahhoz való viszonyulását eleveníti fel. Ez a rész kisebb szerepet kap itt.

 

II. Szövegértés, megismerés: A szöveggel való találkozás.

9    A gyerek olvassa el (néma vagy hangos olvasás), ha hosszú a szöveg otthoni elolvasásra is fel lehet adni, így az elemzéssel lehet kezdeni. Ha az olvasási szintek között különbség van a rosszabbaknak egy ideig felolvasom, majd ők folytatják magukban, így nem maradnak le. Ritka esetben a tanító mutat be.

Figyelni kell: az olvasást (a tanító ne járkáljon, ne fegyelmezzen, ne adjon feladatot), biztosítani kell a nyugodt körülményt. Állandó feladat a jobbaknak lehet: jelöld be a szerkezetet, ez 3.4.) Figyelni kell a gyerekek arcát, ki olvas gyorsan, lassan (=olvasási tempó felmérése). Ezek alapján tudom biztosítani az időt (10-15’) a feldolgozásra. Ha sürgetem felületes olvasóvá válik.

9    Véleménynyilvánítás: Mi volt számodra az érdekes és miért? Mi újat tudtál meg?

9    Elsődleges megértés bizonyítása: munkafüzetben felelet-választás

9    Szöveg elemzése:

Szerkezet megállapítása: a tanító segítségével 1. és 2. osztályban, 3. és 4. osztályban önállóan, munkafüzetben segítség Þ ez az átmenet

Részenkénti elemzés:

-          részcélkitűzés (szempontok megadása)

-          hangos/néma olvasás Þ váltakozva

-          megbeszélés, magyarázat, szemléltetés, szavak.

-          részösszefoglalás a lényeg megragadása, Adj címet ennek a résznek! = vázlatírás.

9    Szintézis: vagy újra elolvastatjuk, vagy vázlatpontok alapján elmondatjuk.

 

Mit kell felismerni: ok-okozati összefüggés, tények, adatok.

 

 

 

16/a. Irodalmi ismeretek az alsó tagozaton. A szépirodalmi szöveg (próza és vers) feldolgozása

 

  Ennek elemzése megalapozza a felső tagozatos irodalom tanulást. Fontos az olvasóvá válás, nevelés, mint cél, hogy a gyerek képes legyen egyedül maradni az irodalmi szöveggel, és értelmezni tudja. Ilyen szövegek elemzésénél fontos az írói üzenet felfogása. 6-10 éves gyerek a történetre érzékeny, a költői, írói nyelvre nem. A pedagógus feladata, hogy érzékennyé tegye az esztétikum iránt, hogy a szöveg mögötti rejtett üzenetet is képes legyen felfogni.

 

Feldolgozásának lépéssora: (megegyezik a tanult lépéssorral)

I.       Előkészítés:

értelmi: írók azon életrajzi adatai, amik kapcsolatban vannak a szemelvénnyel. ld. Forrásvidék című könyv, írók költők gyerekkorával kapcsolatos szövegek, vagy gyűjtemény tanártól, gyerektől. Előzetes ismereteket is mozgósítunk (Mit olvastunk már róla?). Címvizsgálat Þ vajon miről szól a történet, szómagyarázat, kulcsszó magyarázat.

érzelmi: témával kapcsolatos egyéni élmények (nyári élmények) Társművészetek bevonása (pl. történelmi témájú szövegnél az adott kor zenéje)

II.    Találkozás a szöveggel: a szöveg megismerése. Némaolvasással, de vannak kivételek, amikor a tanítónak kell felolvasni, ez csak növeli az értékét (ld. Bogáncs), ill. az olvasás bármilyen módozata.

III.  Véleménynyilvánítás: Mi tetszett? Miért? A tanár is elmondhatja a saját véleményét.

IV. Elsődleges megértés ellenőrzése: felelet-választás, írjon közmondást, vagy új címet.

V.    Szerkezet megállapítása: makro- vagy mikroszerkezetben. A tehetséges gyerekek plusz feladatnak kapják ezt már a II. pontban így azok rögtön segíthetnek. Részenkénti elemzés a tanár vezetésével:

·         részcélkitűzés

·         hangos vagy némaolvasás

·         megbeszélés, szómagyarázat: nemcsak azt vizsgáljuk, hogy mit ír, hanem azt is hogy hogyan.

Fontos a tartalom és a forma egysége, jelzős szerkezetek, hasonlatok megszemélyesítések.

Szómagyarázat: az írói nyelv másságának megfigyeltetése, hogy mondanád másképp, észre fogja venni az írói nyelv esztétikumát

·         részösszefoglalás, vázlatírás

VI. Szintézis: ha hosszú a szöveg elmesélik rövidítve, a rövid szöveget szereposztással olvassák.

Az olvasási munkafüzet bevonása: az elemző munkában szerepet adni ennek is.

 

Figyelni kell:

Téma, cím megfigyelése, szereplők jellemzése, beszédük, cselekedetük alapján. Cselekmény viszonya (időváltás), helyszín, nyelvi stilisztikai eszközök. Mindig azt figyeltetjük, meg ami a legjellemzőbb, ezekkel kell részletesen foglalkozni.

 

Az irodalmi nevelés feladatai:

Az olvasás, írás megszerettetése, az olvasási kedv felébresztése. Szövegelemző képesség, szövegértelmező képesség fejlesztése, ezáltal az irodalmi művek megalapozása. Az elemző képesség áll a középpontban, mert az elemzéssel fontos feladatok hárulnak ránk, pl. nyelvi kifejezés fejlesztése, szépség iránti fogékonyság felébresztése, a tartalmi elemzés során a gyerek világképének alakítása, a nemzeti kultúrához való kötődés megalapozása, erkölcsök, esztétikai értékek közvetítése, az értelem gazdagítása.

 

Fontos szempontokat kell érvényesíteni:

&    A tanulók anyanyelvi tudásában meglévő különbségek kiegyenlítése.

&    A tanulók különböző szociális háttérrel rendelkeznek, és ezt figyelembe kell venni.

Ezeket a különbségeket több év alatt lehet kiegyenlíteni.

 

Szépirodalmi próza elemzése:

I. Előkészítés
1. Értelmi:
- író életéről
- címvizsgálat
2. Érzelmi:
- előzetes élmények
- társművészetek

II. Találkozás a szöveggel
- néma olvasás
- a tanár olvassa, ha érzelmet kell kelteni

III. Spontán reakciók
mi tetszett és miért

IV. Elsődleges megértés
- feleletválasztás
- új cím adása
- vagy közmondás írása

V. Szöveg elemzése
1. Részekre bontás:
    makró,
    mikro
2. Elemzés:
- részcél kitűzése, megfigyelési szempontok
- hangos vagy némaolvasás
- megbeszélés: írói képek, tartalom és forma egysége, szóelemzés (mi hogy mondanánk)
- részösszefoglalás

VI. Szintézis megfigyelési szempontok:
téma, cím, szereplők (jellemzés), idő, helyszín, cselekmény, nyelvi eszközök, műfaj

 

16/b. Adott vers elemzésének megtervezése

 

A vers feldolgozása: versekkel a gyermekek egészen kis korától kezdve találkozik. Még nem érti a szöveg jelentését, de már elbűvöli a ritmusban és a rímben megjelenő lüktetés, játékosság.

 

  Még nehezebben lehet felfogni ezt a témát a gyerekeknek, hiszen nem mindegyikben van történet. Nehéz a megfogalmazása. Célja a képi látás fejlesztése, fokozatosan fogja fel. Fontos, hogy érdekes legyen az elemző munka, ne törekedjünk aprólékosságra, ne figyeltessünk meg mindent. A vers mű keltette élményéhez kapcsolódjon az elemző munka. Miért szép? Milyen a hangulata? Mi teszi azzá? Az elemzés irányát a mű határozza meg. pl. Tisza. Szerkezet megvizsgálásával kezdjük, vagy a Füstbe ment tervnél a címmel.

 

I. Előkészítés: ld. elől az értelmi és érzelmi szakasz. A társművészeteknek itt még nagyobb szerepe van.

II. Találkozás a verssel: A verset a tanító mutatja be (nem magnóról vagy lemezről). Ha majd a gyerekeknek meg kell tanulniuk akkor a tanárnak is kívülről kell már ekkor bemutatni. A gyerekek könyve ekkor csukva van, ha nem kell megtanulni a tanárnak annyira kell csak tudni a szöveget, hogy a versmondás közben is meg legyen a kapcsolattartás a gyerekekkel.

III. Véleménynyilvánítás: Mi tetszett? Minél többet beszélni róla.

IV. Részenkénti elemzés: A sajátos szerkezetet kell nézni a pedagógus irányításával

:     részcélkitűzés: figyeld meg a hangulatát, a hangok szintjén kell indulni (hangutánzás, alliteráció). Szavaknál szinonimák, szókincs költői jelzők, megszemélyesítés, hasonlat, refrén. A vers jellegzetes tulajdonságai: versszak, verssor, rímek, hangulat

:     hangos vagy némaolvasás

:     megbeszélés, szómagyarázat

:     részösszefoglalás, vázlatírás nincs

V. Szintézis: Ismét elhangzik a vers, itt lehet magnóról vagy lemezről vagy akár egy jól olvasó gyerek is előzetes felkészítés alapján. A vers egy részét vagy egészét feladjuk megtanulni. A tanár 2-3 hetet ad erre, de aki hamarabb megtanulja az fel is mondhatja.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.