Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


17/a. A fogalmazástanítás helye az anyanyelvi nevelésben. A fogalmazás értelmezése. A fogalmazástanítás feladatai, szakaszai

 

Szoros kapcsolatban áll a helyesírással, nyelvtannal (grammatikai ismeretek). Az elbeszélés jellemző szófaja az ige, a leírónál a melléknév. A szövegelemzéssel is kapcsolatban áll. A szépirodalmi olvasmányokon keresztül szerzi meg az ismereteit. A szépirodalmi olvasmányok élményt jelentenek. Amikor egy gyerek reproduktív fogalmazást készít ez az élmény, kerül bele. A szókincs szempontjából is fontos, ez a szómagyarázatban realizálódik. A műfaji ismereteket szépirodalmi szövegeken mutatjuk be, a nyelvi, stilisztikai eszközöket a szövegelemzésben. A vázlatírás eleinte reproduktív, ez vezet el a produktív vázlathoz. A megszerkesztést is megtanulja a szépirodalmi és ismeretterjesztő szövegeken át, a bevezetés, tárgyalás, befejezés tagozódása, hogy tagozódhat másképp. Szereplők, hely esemény.

 

A fogalmazás tanítás alapvető feladatai:

·       meglévő ismeretek, képességek, készségek továbbfejlesztése, felhasználása

·       megtanítsa a fogalmazáskészítéshez szükséges speciális ismereteket, a készségeket (szöveg megtervezése, megszerkesztése, megformálása) kialakítsa

 

A fogalmazástanítás speciális feladatai:

1.     közlési helyzet tudatosítása: a fogalmazáskészítés elején tudatosítani kell a kommunikációs helyzetet: milyen céllal … készült

2.     a szöveg megtervezésének megtanítása, az anyaggyűjtés fontos

3.     elbeszélés, leírás, levél műfaj szerkesztési sajátosságainak megtanítása, gyakoroltatása

szerkezeti egységek tartalmának megbeszélése, felépítés logikája

4.     stílusfejlesztés: adott szöveghez illő szóhasználat, nyelvi szépség fogalmának megbeszélése

5.     szövegjavítás tanítása: mennyiben felel meg a műfajnak, címnek, nyelvtani, nyelvhelyességi hibák, stilisztikai hibák

6.     a figyelem tudatos megosztásának fejlesztése: tartalom, forma, helyesírás, írástechnika összehangolása

 

A motiváció:

Mi motiválja a szóbeli és írásbeli szövegalkotásban?

v   érdekes legyen a téma, amihez köze van, időben kell követni az élményt

v   a gyereknek meglegyenek valóban az élményei

v   rendezzék a szükséges fogalmazási és egyéb ismereteiket. Ismerje az adott műfaji szerkesztést

v   legyen kinek írnia =a kommunikációs szempont szem előtt tartása

 

A fogalmazástanítás szakaszai:

Az alsó tagozatot felöleli.

x  Előkészítő rész: Az első és másodikban, valamint a harmadik év elején

x  Írásbeli szövegalkotó tevékenység fejlesztése, ekkor alakítjuk ki, rendszerezzük a fogalmazási ismereteket, részfogalmazást majd egész fogalmazást írnak. Főleg reproduktív fogalmazást. Ez döntően a harmadik osztályban történik.

x  Írásbeli szövegalkotó tevékenység önállósítása a negyedik osztályban többnyire egész fogalmazást írnak és főleg produktív formában fogalmaznak (ld. jegyzet közvetett és közvetlen formái)

Az előkészítés első és második osztályban az olvasás és írásóra keretében történik. Mind a beszédtevékenység, mid az olvasás, írástevékenység beletartozik az előkészítésbe. Minden beszédtevékenység előkészítő tevékenység pl. képolvasás = szavak, mondatok gyűjtése, néha összefüggő mondatot alkotnak róla.

 

Olvasásórán: szövegelemzéskor, ezen belül szókincsfejlesztés. Részeket bont szét, címet ad neki, a lényeget tömöríti.

Az összes írásos tevékenység előkészítő tevékenység:

y  Szó szinten: szómagyarázat különböző írásos formája, szinonimakeresés, írjon a képről szavakat, kérdések alapján szógyűjtés

y  Mondat szinten: mondjon igaz állítás a képről, mondat kiegészítése, mondatbefejezés, mondat átalakítása.

y  Szöveg szintjén: adott képsorról írni egy összefüggő szöveget. Harmadikban megismerkedik a jó címmel, nyelvi stilisztikai eszközöket felismeri, az önálló szerkezeti tagolást előkészítjük, majd pedig alkalmaztatjuk.

 

A fogalmazási ismeretek kialakítása: Harmadik és negyedik osztályban történik.

Harmadikban: az anyaggyűjtés módjai (megfigyelések, emlékezés, olvasmány alapján, elképzelés) ill. a szerkesztéstani ismeretek, műfajon belüli nyelvi kifejező eszközök.

Negyedikben leírás szerkesztési ismeretek, elbeszélés leíró keretben vagy leírás elbeszélő keretben. Ezeknél fontosak az arányok. Az elbeszélésnél tovább bővülnek a tudnivalók (tárgyalás tagozódása, párbeszédek beiktatása, üdvözlőlap és levélírás kívánalmai, riport, hirdetés

Óratípusok: kevés az új ismereteket feldolgozó óra, ez akkor is szorosan kapcsolódik a szövegelemzéshez. Sok gyakorló óra van, ahol alkalmazni kell a tanultakat.

Fogalmazástanítás előkészítése első, második osztályban az olvasásórán

Olvasás órán

szó

szöveg

mondat

produktív

reproduktív

képolvasás

x

x

x

 

 

szómagyarázat

x

 

 

 

 

tartalom elmondása

 

x

 

 

x

mondatbővítés

 

 

x

 

 

vázlat, címadás

 

 

x

x

 

A táblázatba foglalt dolgok mind szóbeli tevékenységek. A címadásnál derül ki, hogy érti-e az olvasmányt. Cím és szöveg kapcsolata.

 

Írásos előkészítés: (szintek alapján) pl.

z   szó: melyik szóhoz illik, írd le milyen járműveken utaztál, csoportosíts, melyik kifejezés mit jelent, keress ellentétpárokat! Rímeket!

z   mondat: alkoss velük mondatot. Milyen utasításokat adnál? Egészítsd ki! Fejezd be! Adj címet!

z   milyen volt? Számozd meg a mondatokat! Egészítsd ki!

Hol, olvasás és írás gyakorló órán vagy új betű tanításánál a technikai rész után kerül be.

Célirányosan kell tenni mindezt: a címmel elérjük, hogy a lényeget meglássák, felhívni a figyelmet a nagybetűkre. A gyerek fogalmazza meg az általánosat. (pl. tartalomjegyzék szerepénél: mondjatok igaz állításokat róla! Keressünk olyan címeket, amelyek alapján tudni fogjuk, hogy miről szól a történet). Mindent bizonyítani kell, sok apró példából létrejön az általános.

 

Az anyaggyűjtés módjai: megfigyelés, emlékezés, elképzelés, élmény.

Hogyan lehet ezt előkészíteni: Szerintetek mi alapján tudta leírni? (1.2-ban)

Harmadikban: Az adott szöveg milyen adatgyűjtési módszer alapján készülhetett?

Történelmi lehet: emlékezés, olvasmányélmény

Leírásoknál (táj, állat, élőhely) megfigyelés, olvasmányélmény

Képzelet: mese, monda.

 

Fogalmazástanítás

 

Ismeretnyújtás a fogalmazás tanításban: (ld. jegyzet 278-284)

{   anyaggyűjtés módjai

{   műfaji ismeretek (elbeszélés, leírás)

{   elemi szerkesztési ismeretek

{   stilisztikai ismeretek, szemléletesség, pontosság, hangulat keltése, hatáskeltés, változatosság.

 

Az ismeretnyújtás menete: (példával egybekötve: a levél műfajának megismerése)

I.    Figyelem felkeltése, a tanulók motivációja. Pl. Mikor szoktunk levelet írni? közös élmény felelevenítése, kinek (barát, rokon)

II.  Célkitűzés, a tanuló pontos tájékoztatása arról, amit tanulni fognak, miért. Pl. A mai órán a levélírásról fogunk tanulni.

III. Új ismeretet tartalmazó szemléltető anyag = indukciós szöveg bemutatása. Pl. Egy levél. Az indukciós anyagot a gyerekek kezébe adjuk, minden tudnivalót, megfigyelnivalót tartalmaznia kell ennek a szövegnek. Ezt elolvassák.

IV. Az indukciós anyag elemzése, pl. tartalmi és formai szempontból elemzik.

Tartalmilag:

Megfigyelési szempont: bevezetés, tárgyalás, befejezés benne van-e.

Bevezetés: A címzett iránti érdeklődés, a levélírás indoklása, az előző levél megköszönése.

Tárgyalás: Udvarias válaszok az előző levél kérdéseire, élménybeszámoló leírása

Befejezés: kérdések feltevése, szeretnénk, ha válaszolna

Formailag: A megszólítás után felkiáltójel kell, tagolás, új bekezdés, elbúcsúzás/köszönés, dátum aláírással fejezzük be. Kinek milyen megszólítás illik, ennek megbeszélése. A levélírás illemszabályai, tetszetős íráskép legyen, ha van idő készüljön piszkozat, helyesírási hibák kerülése.

V. Következtetések levonása, általánosítás megfogalmazása. Pl. hibás levelet kap és ki kell javítani. 

VI. Rögzítés: alkalmazás, gyakorlás. Differenciáltan a levél megírása

 

Új ismeretet nyújtó óra kevés van. Sokkal több a gyakorlóóra, itt a megtanult ismereteket kell alkalmazni. Az óra lépéssora:

I.    Ismétlés:

elbeszélő vagy leíró fogalmazásról szóló ismeretek felelevenítése. A fogalmazás 3 szerkezeti része: a bevezetésben bemutatjuk a szereplőket (1-2 mondat), a tárgyalásban időrendi sorrendben leírni (6-10 mondat), befejezésben egyéni vélemény, tanulság (1-2 mondat).

A tagolásnál és a mondatok számánál ne korlátozzuk. Cím és tartalom és a vele kapcsolatos ismeretek felelevenítése. A műfaj definiálása. Kohézió: A mondatok kapcsolódjanak egymáshoz, tartalmazza a lényeget. Szinonimák.

II.  Gyakorlás:

1.   Témaválasztás: olyan élmény felvetése ami egyben motivál is. Pl. téli szünet

2.   A témával kapcsolatos élmények/ismeretek felelevenítése, hogyan, mikor… szemléltetés (pl. képsor)

3.   Leszűkítjük a témát címadással és címválasztással, ezt felírni a táblára.

4.   Kommunikációs szempont megbeszélése = az olvasó személy kiválasztása, kinek írni és kik írják. (tehetségesebbeknek képzeletbeli személynek írni)

5.   A műfajnak megfelelő nyelvi stilisztikai eszközök kiválasztása (pl. képsor alá kifejezéseket írunk, gyűjtünk, szinonimák, jelzős szerkezetek, melléknevek, főnevek, igék, szólások. Hasonlatok, megszemélyesítések gyűjtése, hangulatfestő szavak. A gazdag szókincsű gyerek ezeket nem biztos hogy használni fogja.

6.   A fogalmazás megszerkesztésének megtervezése, tagolás: bevezetés, tárgyalás, befejezés. Minden egységhez segítséget adunk kérdőszavakkal.

Elbeszélésnél: Az előzmény cselekmény, következmény (negyedik) már produktív vagy reproduktív. Kezdetben több segítséget adunk. Negyedikben vázlatírás is önálló már.

Leírásnál: külső és belső tulajdonságok leírása, megindoklása.

A fogalmazás önálló megírása. Optimális időt kell rá adni (15-20’) Közben körbejárni, segíteni ahol kell, kiválasztani azokat a fogalmazásokat amiket a többiek elé példaként lehet állítani. Ha rosszat mutatunk be az egyik gyereké se legyen.

7.   Önkorrekció

8.   Önértékelés, értékelés: átolvasásra szoktatás. Az értékelésnek 5 percnek kell lennie, néhány fogalmazást meghallgatunk. Néhány szempontot ki kell emelni és ezt szétosztani, úgy hogy egy gyerek egyszerre csak egy megfigyelést végezzen.

 

Ellenőrző dolgozatok témája:

Harmadikban 1 max. 2 dolgozat. Negyedikben műfajonként egyet. A piszkozatírást biztosítani kell, ez csak úgy lehetséges, ha már előkészítik az órát. Önállóságot követelünk a gyerektők ilyenkor. Az önállósodásig fokozatosan jutok el: először sok részfogalmazást írnak, majd egy adott bevezetés és befejezés közé kell egy fogalmazás írni. A részfogalmazás differenciáltan történik, a gyengébbek sokáig reproduktív fogalmazásokat fognak készíteni, a tehetségesek hamarabb kapják meg az önálló témákat.

 

A szerkesztésmód műfaji kérdés is. A gyerek tiszta leírással vagy tiszta elbeszéléssel nem találkozik. Találkozhat leíró vagy elbeszélő kerettel. Az arányok a fontosak, hogy egyik ne billenjen el a másik felé. 4. osztályban bővül az elbeszélő fogalmazás a párbeszéddel. A párbeszéd formai jegyeinek megfigyelése első osztályban a dramatizálással  már megkezdődik.

Vázlatírás: kétféle fajtája van: reproduktív (az olvasmányhoz készítünk vázlatot) és produktív (írásbeli szövegalkotás előkészítése). Harmadik osztályban közösen készítjük el a vázlatot. Negyedik második félévétől önállóan írják meg, ekkor a részletes vázlat helyett már írhatunk címszavakat is. Negyedik osztályban egyre gyakrabban írnak egész fogalmazást, a reproduktív fogalmazásról áttérnek a produktívra.

 

17/b. A fogalmazástanítás előkészítése az 1-2. osztályban.

 

1-2. o. olvasásórán előkészítés

Milyen típusú feladatokkal?

-          képolvasás

-          adj új címet!

-          eseményekről 2-3-4 mondat

-          mondatalkotási gyakorlat

-          az olvasmány részeinek címe

-          vélemény nyilvánítás

-          kérdésekre válaszolnak

-          olvasás munkafüzet feladatai

 

18/a. Az írásbeli szövegalkotás műveletei, a szövegalkotó tevékenység fejlesztése. Kommunikáció-központú fogalmazástanítás.

 

A fogalmazás:

Az írásbeli szövegalkotás egyik módja, írásbeli készségfejlesztés. Harmadik osztálytól kötelező. Írásakor a szövegalkotás szabályait használjuk. Különbözik a szóbeli szövegtől.

 

Az írásbeli szövegalkotás műveletei:

1.       Közvetett:

-         a tanulók tárgyi tudásának, valóságra vonatkozó ismereteinek bővítése minden órán

-         készségek fejlesztése:

a, írás: 1.osztályban még csak az íráselemek megtanulása a cél, 2.-tól automatizálódik

b, nyelvhasználati képességek: a helyesírással a gondolatátvitelt és az összpontosítást fejlesztjük

c, együttműködési készségek: olvasás, beszédfejlesztés, játék során lévő kommunikációs szerepek váltakozása

d, verbális gondolkodás: a tartalomelmondás, történetalkotás során fejlődik

 

2.       Közvetlen:

a, szövegismeretre nevelés:

-  az olvasmányok feldolgozásához kötődik

-  a szövegtan ismereteinek egy-egy részét takarja

-  műfaji, szövegszerkezeti, nyelvi-stilisztikai szempontokkal irányított olvasmányfeldolgozás

-  szövegmodellek ismerte a célja

-  meg kell ismertetni a gyerekekkel, hogy a téma a címhez kapcsolódjon, a címből a mondanivaló kifejtettségére és a szöveg műfajára is következtetni lehet (helyszín, idő, szereplők)

-  fel kell tárni a cselekmény mozzanatait és sorrendjét, erre a lineáris szerkesztésű szövegek bemutatása a legjobb

-  fel kell ismertetni a szövegben az időrendi sorrendet és a kronológiára utaló szavakat

-  a történés és az események sorrendjének időbeli különbségére az egyidejű időrendi elbeszélést, és az eseményekre való visszapillantású elbeszélő technikákat ismertetjük meg a gyerekekkel

-  megfigyeltetjük, hogy a helyszín köré is szerveződhet a cselekmény, ez a térbeliség elvén nyugszik

-  láncszerkezetű modell úgy is létrejöhet, hogy egy újabb szereplő kapcsolódik a cselekménybe

-  meg kell ismertetni az ismétlődő részleteket, az ellentéteket, a résztémák egymást követését

-  megfigyeltetjük a mellékstruktúrákat is (helyszín és szereplők bemutatása, a szereplők cselekvése és beszéde, a szereplők érzelmi állapota)

-  hívjuk fel a figyelmet a nyelvi eszközökre (utalások, szószerkezetek), ezek a szövegmodellek nyelvi megformálására hívja fel a figyelmet

-  a szöveg szerkezeti és nyelvi elemzését a szövegtartalom megértése és befogadása érdekében végezzük

-  fogalmazási ismereteket tételesen kifejtve nem tanítunk

-  alapozásnak egy-egy szerkezeti egység részletes elemzése is megfelelő

-  vegyük figyelembe a tanulók képességét

-  mindig térjünk vissza a megfigyelt sajátosságokra egy másik időpontban

 

b, a szövegalkotás egy-egy műveletének előkészítése:

-  beszédfejlesztéssel, amelyben a mondatok helyes összekapcsolását, a szókincset és a logikai sorrendet fejlesszük

-  képolvasással, a képen látható dolgok tulajdonságait, cselekvéseit kell összegyűjteni, így a megfigyelést is gyakoroltatjuk

-  mondatalkotás összegyűjtött szavakból, amelyek könnyen összefűzhető szavak logikus elrendezését jelenti

-  mondatalkotás megadott szavakkal, kifejezésekkel, képekkel

-  hiányos mondatok kiegészítése képek vagy megadott szavak segítségével

-  válaszadás kérdésekre a megismert szöveg alapján

-  történetalkotás képsor segítségével, ahol a szerkesztési alapelvek követését gyakorlati úton mutatjuk be (pl. időrendi sorrendbe rakás)

-  megkezdett történet folytatása saját elképzelés vagy olvasmány alapján

-  az olvasott és feldolgozott szöveg tartalmának elmondása

-  az írástechnika fejlesztésével is elérhető

-  megadott, leírt szavakból mondatok alkotása látó-halló tollbamondással, majd emlékezetből

-  történet folytatásának leíratása

-  vázlatpontok lemásoltatása megfelelő sorrendben

-  néhány mondat másoltatása, amely egy történet rövid kezdete

-  tagolási feladatokkal, amely fejleszti a helyesírást is

-  tollbamondás rövid, szövegszerű mondatokkal

-  párbeszéd alkotása az olvasott szöveg dramatizálásával, megadott téma és mondatok segítségével, a téma és a szereplők megnevezésével

-  párbeszéd írásban, a kommunikációs szerepek érzékeltetése

-  vázlatok segítségével a tartalom elmondása, vázlatkészítés (tartalom szűkítése)

-  mondatok helyes sorrendbe való állítása

-  szinonimák alkalmazása mondat és szöveg szinten

-  mondatok átalakításával

-  a kulcsszavak megadásával egy-egy történet írása

 

A kommunikáció-központú fogalmazástanítás:

Célja:

-          a fogalmazás a kommunikációs probléma megoldása

-          a gondolatok érthető közlése

-          a mondanivaló kommunikáció központú megtervezése

-          a szövegszabályok nem öncélú alkalmazása

-          hogy a szövegbefogadó megértse a mondanivalónkat

-          az önálló megnyilvánulások és a hagyományos minták ötvözése

 

Tulajdonságai:

-          a logikai-stilisztikai irányzat szintetizáló változatának továbbfejlesztése

-          tartalmas, közölnivalója értelmes

-          mondanivalója következetes

-          háttere a tanító szövegtani, gondolkodás-lélektani, kommunikációelméleti tudása

-          a gyakorlati és a szövegalkotást szolgáló szerkesztési, stilisztikai szabályok, eszközökként való alkalmazása

-          alkotó tevékenység

-          differenciáló hatású, egyéni munkaformát kedvelő módszer

-          a gyerek képességei döntik el az irányítás mennyiségét és a szabadságot

-          az olvasó szemszögéből minősítjük

-          a gondolatközpontúságot értékeljük

-          felhasználja a korábbi eljárások minden elemét

 

18/b. A tanulók közlésvágyának felkeltése (motiváció)

 

Célja:

-          a tanulók érdeklődésének, figyelmének felkeltése

-          a belső indítékok mozgósítása

-          ismeretszerzésre való ösztönzés

 

Módszerei:

-          teremtsünk problémahelyzetet, amelyet a gyerekeknek kell megoldaniuk

-          a meglévő tudásunk felidézése, és hogy a probléma megoldható-e ezzel a tudással

-          mutassunk rá az ismeretbeli hiányosságainkra, valamint a tanultak hasznosságára és fontosságára

-          a jól sikerült megoldásra csodálkozzanak rá a gyerekek

-          egy jól sikerült fogalmazás felolvasásával a gyerekekben versenyszellem támad

 

Egy példa: levélírás:

Célja a levél szerkezeti elemeinek, formai követelményeinek a tanítása. Kérdésekkel beszélgetést kezdeményezünk:

-          Kinek van távol élő rokona, barátja?

-          Hogyan tartják a kapcsolatot veletek?

-          Szoktatok-e levelet kapni tőlük?

-          Szeretnétek-e nekik levelet írni?

-          Akkor gyűjtsük össze, amit tudunk!

-          Hogyan kezdjük el?

-          Miről írjunk?

-          Hogyan fejezzük be?

Eközben kiderülnek az ismeretekbeli hiányosságok, ezeket megtanuljuk, hogy levelet tudjunk írni.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.