Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


22/a A helyesírás- tanítás célja, feladata és követelményrendszere. A helyesírás-tanítás feltételei, módszertani elvei. A különféle nyelvhasználati módok és a nyelvtani ismeretek összefüggése a helyesírás-tanítással

 

„A helyesírás valamely nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekből szabályozott eljárásmódja, illetőleg az ezt tükröző, rögzítő és irányító szabályrendszer”

 

Ennek a szabályrendszernek az alapjait alsó tagozatban kell megtanítani és készség szintre juttatni.

Vannak a helyesírásnak olyan fejezetei, amelyeket sosem lehet készség szintre emelni, a szabályzat rendszeres használatával lehet többé-kevésbé megjegyezni (pl.: különírás, egybeírás)

 

A helyesírás alapvetően képesség, de vannak részei, melyeket készség szintre lehet emelni.

 

Képesség: a személyiség tulajdonsága, mely alkalmassá tesz magasabb szintű cselekvések végrehajtására

 

Készség elérésénél az automatizáláson van a hangsúly

-         utánzással sajátítják el a gyerekek a beszéd készségét

-         tudatos ismeretszerzéssel az olvasás és az írás készséget

 

Cél: minél több helyesírási ismeretet készség szintre emelni

 

A helyesírás minősége függ a fegyelemtől és a memóriától.

Nem használt a helyesírásnak az 1978-as tanterv:

-         új olvasástanítási módszerek

-         szótagolás kiiktatása

-         az írás eszközrendszerű használatának korai erőltetése

-         a nyelvtantól való elszakítás

-         semmitmondó követelményrendszer

 

A megtanítandó alapokat a helyesírás - tanítás mindenkori tantervi anyaga és követelményrendszere szabja meg.

 

1.oszt:

- a helyesírás összefonódik az olvasás és írástanítással

- befolyásolja az alkalmazott olvasástanítási módszer

- minimális nyelvtan, ehhez kapcsolódó helyesírási ismeret

- szavak pontos, betűhű írása

- időtartam betartás

- szavak elválasztása

- mondatkezdő nagybetű

- mondatvégi írásjel

 

Felsőbb oszt:


-          elsős ismeretek folyamatos gyakorlása

-          j/ly szavak

-          toldalékos szavak (-val/-vel; -vá/-vé ragos főnevek)

-          felszólító módú igék

-          fokozott melléknév

-          tulajdonnév típusok…..stb


 

A helyesírás-tanítás módszertani elvei

A következő ismeretek tartoznak ide:


- helyesírás alapelveinek ismerete és kezelése

- szilárd nyelvtani alap szükségességének elve

- analógia és szabálytanítás viszonya

- gyakorlás és rendszeres ellenőrzés szükségessége

- tudás és készség viszonya

- helyesírási készség fogalma

- nevelőtestület egységes eljárásának elve


 

1.      Helyesírás alapelveinek ismerete:

4 alapelv: 1. kiejtés               2. szóelemzés               3. hagyomány               4. egyszerűsítés elve.

Az első kettő fontosabb, a gyerekeknek így jogosan beszélünk két alapelvről : „ahogy halljuk, úgy írjuk” és a „másképp halljuk, másképp mondjuk” alapelvekről.

 

Kiejtés elve alá tartozó eseteket a kiejtés alapján tanítjuk. Ezért fontos a beszédművelés, és a kiejtéstanítás.

Gond: nagy a különbség a kiejtés és a helyesírás között.

A tájnyelvi ejtés nem hiba, de az iskolába a köznyelvi ejtést kell elsajátítani. Eredmény az ún. regionális köznyelv.

Szóelemzés elve azt jelenti, hogy nem úgy írjuk le a szóalakot ahogyan egészben hangzik, hanem a benne lévő szóelemek szerint (ad+ja, hagy+ja)

Kétféle képen tanítjuk:

1.      Elsőben: nincs háttérismeret, ezért szótagolással

2.      Később: szóelemekre bontás, a tő és a toldalék meghatározásával

Fontos a szótagoló olvasástanítás, az állandó szótagoltatás.

 

2.      Szilárd nyelvtani alap

A helyesírás és a nyelvtan tanítása elválaszthatatlan egymástól! Az 1978-as tanterv mégis az írástanításhoz kapcsolta a helyesírás tanítást.

Hiba, mert a tanulók a helyesírási tudnivalókat szabályok formájában sajátítják el – szükséges a nyelvtani háttérismeret, mert nem értik meg azokat.

Pl: a múlt idő jele msh. után –t; mgh után –tt. Ehhez a szabályhoz ismerni kell a múlt idő fogalmát, a jel fogalmát, a mgh, és a msh. fogalmát.

 

3.      Analógia és szabálytanítás

Analógia: hasonlóság, hasonlóságon alapuló egyeztetés

A szabállyal együtt a példát is tanítani kell.( Pl: A melléknevek végén hosszú az ú, ű pl: savanyú, keserű) Ha a gyereknek le kell írni egy hasonló szót (lassú) észreveszi, hogy az hasonlít a példában mondott szóhoz, és elsősorban ezért fogja helyesen írni, a szabályt legfeljebb hozzámondja.

Téves analógia: ha rosszul ítéli meg a szó hasonlóságát – nyelvtan tudásával kiküszöbölhető

Pl: higgye igealak gyj-vel való írása a hagyja analógiájára

 

4.      Gyakorlás és rendszeres ellenőrzés

Céltudatos és állandó gyakorlás, ellenőrzés és értékelés nélkül nincs eredményes helyesírás – tanítás.

 

5.      Tudás és készség

A megtanult ismereteket készség szintre kell emelni, mert a nyelvtan és a szabály tudása egymagába nem biztosítja a jó helyesírást.

 

Helyesírási készség: akkor is automatikusan helyesen írunk, amikor nem ez a kifejezett feladatunk.

A készség összetett tevékenység. Tényezői:

- ismeretbeli tényezők (helysírási szabályok, szójelentés, nyelvtan)

- Pszichikai tényezők (analógia érzék, figyelemben és emlékezetben elraktározott látási-, hallási- beszéd-, és írásmozgási emlékképek)

- Szokásbeli tényezők (írásfegyelem, önellenőrzés szokása)

Ezek a tényezők a gyakorlati alkalmazás során automatizálhatók, illetőleg kialakíthatók és fejleszthetők.

 

Emlékezetünkben az idők folyamán sok ezer emlékkép – komplexumot (sémát) tárolunk.

Ezek az emlékképek az analógia elvén segítenek a helyesírásban.

Pl: megjegyezzük az olvasott szóalakot, megalkotjuk a látott, futott stb – szabályt alkotunk a tt előtt mgh. Van, s ez már nyelvtani ismeret.

 

Vannak auditív, vizuális és motorikus típusú egyének. Egy osztályban mindenféle gyerek van, ezért kell változatos gyakorlási módszer.

Látás, hallás egymásra támaszkodik, jobban ír a gyermek, ha közben halkan mondja szótagolva.

Kicsi korban ne javíttassunk hibás szöveget a gyermekkel gyakorlás képen.

A gyakorlás kezdeti szakaszában a gyermekeknek nagy figyelemösszpontosításra van szükségük, hiszen figyelni kell az adott szóra, a szabályra, és az írás technikájára is. Csak nagyon sok gyakorlás útján érhetjük el, hogy a helyesírás készség automatikussá váljék, és a gyermek a fogalmazás alakítására tudjon ügyelni.

 

6.      Írásfegyelem

Az önellenőrzés szokásának kialakítását jelenti. Rá kell szoktatni a gyermeket egy – egy problémás szó előtt feltegyék maguknak a kérdést: Jól írom-e? Így kell-e? Miért? Mi a szabály?

Mindig ellenőrizzék le amit írtak!

 

7.      A nevelőtestület egységes eljárása

Fontos a helyesírás – tanítás érdekében. Minden tanító javítsa a helyesírási hibákat, követelje meg a helyesírást az óráján. (Megállapodás és iskolafegyelem kérdése)

 

 

22/b. Gyakorlatsorok összeállítása a helyesírási készség fejlesztésére (Hernádi Sándor: A helyesírási készség fejlesztése)

 

23/a tételből:

1.      Átalakításos másolás

Táblán        füzetbe

Pék             kép

Lúd            dúl

 

2.      fogyasztó másolás

szín – sín

kín – ín

kár – ár

 

3.      duzzasztó másolás

sín – szín

kár – káró

ár – kár

 

4.      anagramma másolás

Márta – Mátra

 

5.      Válogató másolás

-         csak a főneveket írja ki a szövegből

-         csak a mellékneveket

-         csak a 3 szótagú szavakat

-         stb

 

23. Az új helyesírási ismeret tanítása. A helyesírási készség fejlesztése. A helyesírás ellenőrzése, értékelése

 

A helyesírás tanításában 3 didaktikai mozzanatot különítünk el:   -tudatosítás; -gyakorlás; -ellenőrzés.

 

Szoros kapcsolatot létesítünk a látási, írásmozgatási, beszédmozgási és hallási képzetek között. Ezeket a megfigyeléseket állandóan összekapcsoljuk a szabályokkal és indokoltatunk. Majd a helyesírási ismereteket összekapcsoljuk az írásos tevékenységgel, vagyis íratunk.

A gyakorlás eszközei: másolás, tollbamondás, emlékezetből való írás.

 

A helyesírási ismeretek tanításának lépései (mint a nyelvtani ism.):


1. előkészítés

2. az új anyag bemutatása

3. elemzés és általánosítás

4. az új ismeret nyelvi-logikai megformálása

5. megszilárdítás


 

Az új anyag tanítása feltétlenül írásos legyen.(képeket hívhatunk segítségül az alsó osztályban, pl.: az ly-nal írt madárneveket képekkel illusztráljuk) Ezek mnemotechnikai segédletek. A szemléltető anyagnak sokoldalúan kell bemutatnia a tanított jelenséget.

(Pl.: a múlt idő jelét nemcsak szóvégén kell bemutatni, hanem a szóalak belsejében is : írItIam, várItIunk.)

A szemléltetésben fontos szerepe van a csoportosításoknak és a színes krétával való kiemelésnek.

Pl.: a személyragot színessel átírjuk: add, nézd, várd

 

A helyesírás-javításban alkalmazott jelekkel is szemléltethetünk:

                        igekötő ige                               megmondja

                        ige igekötő (nem)                      mondja meg

                        igekötő más szó ige                   meg se mondja

Szemléltethetünk rajzos elemzéssel:

                        akarja                                                              nem

            el         engedi      mondani                         el               sem                  mondani

                        kellett                                                              ne

 

Az elemzés és a szabály megfogalmazása  már könnyű a jó szemléltetés után, kiolvasható az adatokból. (a tudatosítás a lényegre vonatkozzon!)

A helyesírási szabály megfogalmazásának egyszerűnek és könnyen érthetőnek kell lennie. (az akadémiai helyesírás szabályait át kell fogalmaznunk)

1. A szabályt úgy kell megfogalmazni, hogy igazodjék a tanuló szellemi fejlettségéhez és nyelvtani ismeretei színvonalához.

2. A szabályt úgy kell megfogalmazni, hogy a későbbi iskolafokokon ne veszítse érvényét, tovább bővíthető legyen.   A szabályhoz mindig adjunk példát!

 

A helyesírási készségfejlesztés

Gyakorlattípusok: A gyerekeknek mindig ismerniük kell a gyakorlás célját!

 

1. A helyesírási elemzés a helyesírási kézség fejlesztésének egyik legfontosabb eszköze, magyarázat a szabály alapján. Mindig el kell végeznünk az új anyag megtanítása után (megszilárdítás).

Akkor igazán érdekes a helyesírás, ha problémamegoldó jellegű.

Ilyenkor egy-egy hasonló helyesírású alakot vetünk egybe, s az elemzéssel kell bizonyítani a helyesírásban mutatkozó különbségeket, pl.: mond és mondd, játszunk és játsszunk.  Ilyenkor pontos grammatikai elemzést kell végeznünk és mondatba helyezni a szóalakot.

 

2. A szóalak felbontása:

A betűkre bontást főleg első osztályban végezzük.

A szótagolás elengedhetetlen a helyesírás tanításában.

Arra kell rászoktatni a gyereket, hogy az írás közben felmerülő helyesírási problémát igyekezzen szótagolással megoldani. (írás közben mondja magában, félhangosan)  A szótagolás alkalmas a szó-belseji betűkettőzések ellenőrzésére is: vet-tem, ar-ra. Ha a gyerek nem érzékeli a szóvégi hosszú mássalhangzót, akkor toldalékot teszünk a szóhoz, és szótagolással tudatosítjuk: jobb---job-ban, több---töb-bet.

A tő és a toldalék megkerestetése. Ezt akkor gyakoroltassuk, amikor a gyerek már tisztában van a nyelvtani fogalmakkal. Vannak olyan helyesírási esetek, melyeket csak így tudunk megmagyarázni: aludIt, feküdIt.

A tő megkeresése a többalakú ige- és névszótövek esetében: almáIt, lovIat, a toldalékváltozatok esetében: veInném, veInni.

 

3. A másolás: olyan szöveg alkalmas a másolásra, amely a gyakorlásra kijelölt helyesírási eseteket kellő számban tartalmazza. Mindig elő kell készíteni! Felolvassuk, majd megbeszéljük helyesírási szempontból. Hagyjunk elég időt rá!

Ellenőrzése többféle módon lehetséges: megmutatjuk a szöveget táblán vagy fólián, kiemelve a problematikus részeket.

A gyerek ellenőrzéskor összehasonlító munkát végez; a másolás a látási képzetet erősíti.

Látó-halló másolás(átmeneti gyakorlási mód):a tanító vagy a tanuló mondja is a szöveget.

Kommentáló másolás: valamelyik tanuló hangosan mondja a vonatkozó szabályt.(a tudatosságot erősíti)

Kiemeléses másolás: ebben a kritikus helyet megvastagítva, színessel, aláhúzva, bekeretezve, szótagokra bontva, függőleges vonallal elválasztva a tövet a toldaléktól, a szó elé állíthatjuk a kritikus betűt (sz, lesz) vagy megadhatjuk a szóban lévő betűk számát (eső=3).

Átalakításokkal kombinált másolás: jelen időben lévő szöveget múlt időben vagy csak a szótöveket íratjuk le stb.

Válogató másolás: csak a kritikus eseteket íratjuk le; pl.: az ó-ra, ő-re végződő főneveket.

4. Tollbamondás (legtöbbször alkalmazott változat) Csak jól megválasztott szöveget szabad tollbamondani, mely tartalmilag jól érthető és megfelelő mennyiségben tartalmazza a helyesírási problémákat. A tanú-lók értsék meg a szöveget és beszéljük meg a várható problémákat. A szöveget lassan diktáljuk. Beugratásnak helye nincs!

Eleinte csak szavakat, majd mondatokat diktálunk. Ekkor felolvassuk egészben a mondatot (ilyenkor még senki sem ír), majd szavanként lediktáljuk, végezetül még egyszer felolvassuk egészben.

Diktálás befejezése után szakítsunk időt a kérdésekre, majd adjunk időt az önellenőrzésre. Végezetül egyszerre tétessük le a tollat mindenkivel. A gyakorlás céljából íratott tollbamondásokat célszerű azonnal javítani.

A tollbamondás a hallási és a beszédmotoros képzeteket erősíti.

Fajtái: válogató tollbamondás—csak a kérdéses dolgot íratjuk le.

Toldalékoló tollbamondás (pl: -val, -vel ragot írnak a szavakhoz).

Toldalék nélküli toll., szóelemző, szótagoltató toll. stb.

Látó-halló toll.(átmeneti): ilyenkor a diktált szöveg látható a táblán vagy a fólián.

Kommentáló toll.: ez a tudatosságot vonja be a gyakorlásba.

Szabad toll.: a tanító felolvassa a szöveget, megbeszélik, majd részenként olvassa és a tanulók emlékezetből leírják az egyes részeket.

5. Emlékezetből való írás (ma már ritkán alkalmazzák) Ilyenkor is felolvassuk és megbeszéljük a szöveget. Eleinte rövid mondókákat, köz-mondásokat írassunk. Először lemásoltatjuk vagy lediktáljuk, csak utána írassuk emlékezetből. Ez kitűnő memóriafejlesztő gyakorlat, mely hozzájárul a fogalmazás előkészítéséhez.

6. Helyesírási fogalmazás: (már készségszintű alkalmazás) ilyenkor irányított fogalmazásokat íratunk.

7. Egyéb gyakorlási módok: különféle mechanikus gyakorlatok: pótlások (ékezetpót.), kiegészítések (toldalékok), átalakítások(igeidők, igemódok), helyettesítések(csupa nagybetűvel adunk meg tulajdonneveket és le kell őket helyesen írni)

Produktív gyakorlatok (nehezebbek): a kérdésekre adott feleletek, ahol a válaszokat a gyerek a gyakoroltatott szavakkal kénytelen elmondani.

Játékos feladatok: helyesírási totó, lottó stb.

 

A helyesírási tevékenység ellenőrzése és értékelése

A hibázás oka sokféle lehet: akkor hibázik a gyerek, ha nem, vagy rosszul tanulta meg az ismereteket. Előfordul, hogy nem emlékszik rájuk.

A hibázás oka lehet a téves analógia (hasonlóság, párhuzam): a gyerek gondolkodik, törekszik a minta követésére, de nem jó mintát választ. A téves analógiát a tanítónak fel kell ismernie és meg kell magyaráznia a hibázás okát. Nem szabad azonnal megszidni a gyereket!

Elképzelhető, hogy rossz a gyerek íráskészsége, lassú a tempója, ezért hibázik.

A hibák megítélése a követelményrendszer. Melynek kidolgozása az iskolai munkaközösség és a tanító együttes feladata.

A tanuló elkövethet olyan hibát, amelynek írását még nem tanulta. Ez esetben a szó fölé írjuk a helyes megoldást. A tanult-tanított jelenségeket kétféleképpen javítjuk: kétszer húzzuk alá a súlyos, egyszer az enyhébb hibát (kevésbé súlyosak a frissen tanultak). Mindig következetesen javítsunk, és végeztessük el a javítás javíttatását is. (a lap alján hagyjanak helyet a javításnak)

 

A helyesírási hibák nyilvántartásának módjai:

-Tanári hibanapló: vezetését két okból javasoljuk; ebbe gyűjthetjük a típushibákat vagy minden gyerek hibáját külön-külön.

-Tanulók hibanaplója többféle lehet: nehéz szavak szótára; ez betűrendes beosztású füzet, melybe a gyerek helyesen írja be a hibás szót.

-Helyesírási hibalap; erre írják a tanulók a kritikus szavakat (ált. a füzet két utolsó lapja), mely a szülőknek is tájékoztatást ad.

Az osztályozás.

A tanulók gyakorlómunkáit nem kell mindig osztályoznunk, de meg kell jelölnünk a hibák számát és javítanunk kell. Az ellenőrző dolgozatokat osztályozzuk. Mindig adjunk jegyet a külalakra is. Javítási órákon: 1. értékeljük a végleteket 2. foglalkozzunk a típushibákkal 3. végezzük el az egyéni javításokat 4. adjunk házi feladatot a típushibákkal!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.