Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


7/a. Az olvasás fogalma. Az olvasás pszichológiai alapjai, feltételei. Az olvasás alapformái.

Olvasástanítás a hangoztató-elemző-összetevő módszerrel (Romankovics, Meixner). A módszer jellemzői, a tanítás szakaszai

 

Az olvasástanítás Története:

  Ókor: Kialakult a szó és a betűírás, kezdetben hangosan olvastak. Nagy fordulópont volt az is, hogy a középkorban kialakult a némaolvasás. Újabb fordulatot a könyvnyomtatás hoz, ekkor jelenik meg a hangoztató módszer. A XX. század eleje is fordulópontnak számít, mivel fellendülnek az olvasáspedagógiai kutatások, megjelenik a globális módszer. A középkor elején még hangosan olvastak, kezdetben silabizáló módszert használtak.

  Simon Antal 1808: A hangoztató módszer úttörője, cél: lerövidíteni az olvasás, írás időszakát, egy betű egy hang legyen, megtanítja a hangok tudatos képzését.

  Fonomimikai módszer: 1915: Tomcsányiné Cukrász Rózsa

 

Az olvasás fogalma:

  Írásban rögzített beszédegységek értelmes felfogása. Vizuális jelekkel kifejezett gondolat gondolattá alakítása. Az olvasás gondolkodás, információ és örömforrás.

  Az Értelmező Kéziszótár szerint: Jelek és szövegek nézése, megértése. A megértés szintjei a közlemény tudomásulvételétől az értelmezésen át a szövegben közölt információk értékelő felhasználásáig. Az olvasó és a szöveg egyedi kommunikációs kapcsolata. Meghatározó, hogy ki olvas, miért, milyen céllal, milyen okból, milyen körülmények között és mit.

  A szöveget kísérő jelek felfogását is ide veszi. A szöveg felolvasása a tolmácsolás: a szöveg meghangosításától(1.) egészen a kifejező olvasásig (4.) jutunk el alsó tagozatban. Művészi tolmácsolást a felsőbb időkben tanulják.

 

Az olvasási folyamat fiziológiai alapjai:

Az agy bal féltekéje felelős a beszédért és az olvasásért. Fiziológiai folyamata fontos az egyes tényezők asszociációs kapcsolatában. Tényezői:

(    Írásjelzés: (betűk - szavak - szöveg)

(    Ezt hangtestté alakítjuk, a beszédmotorika fontos szerepet játszik.

(    A hangtest kiváltja az érzelmet, megjelenik a szó jelentése.

E három tényező között asszociációs kapcsolat van: bármelyik tényező, bármely másikat fel tudja idézni, egy bizonyos gyakorlás után. Ez a hangos olvasás folyamata is egyben. Egy gyakorlott olvasónál kimarad a hangtestté alakítás, ez a néma olvasás. A néma háromszor olyan gyorsabb, mint a hangos. Szubvokáció = suttogva olvas, ez az átmenet a két olvasásfajta között. Ha később valamit nem ért akkor is ez kerül elő. Mindkét olvasástípust fejleszteni kell. A némaolvasást használjuk többször, ezt kell fejleszteni. Az tud olvasni, aki érti amit olvas. Kifejezően csak az tud olvasni, aki megérti amit olvas.

 

Feltételei:

Belső feltételek:

)      iskolaérettség, iskolakészültség

)      a figyelem irányítása: 5-10 percig tudjon figyelni

)      képes legyen analízis-szintézis műveletre, látási, hallási, beszédmozgásos területen, pl. kép neve, ki tudja rakni kártyából, ki tudja ejteni, össze tudja rakni

)      Absztraháló (elvonatkoztató képesség: az írás is és az olvasás is elvont jelekkel dolgozik

)      beszédkészség, a tiszta beszéd

)      szókincs megfelelő gazdagsága (ott akad meg, ahol ismeretlen szó van)

)      érzékelő apparátus (=szervezet) fejlett legyen: alaklátás, formaészlelés, színfelismerés, vizuális rövid memória

Külső feltétel:

*    tanító személye, kulcsszerepe

*    a pedagógiai, módszertani felkészültsége

*    pedagógiai és pszichológiai tudása legyen

*    türelmes, megértő, segítő szándékkal közeledjen a gyerekekhez, ismerje alaposan a tanulócsoportot

*    empátiás képességgel rendelkezzen

*    a gyerek személyiségének tisztelete, szeretete

Módszer:

Az osztálylétszám max. 24-25 fő lehet, a legtöbb tanár a hangoztató-elemző-összetevő módszert használja, ez két nagy részből áll: hangtanítás és betűtanítás.

Az olvasástanítás előkészítése:

A gyerek megfigyelése, képolvasás, megbeszélni mit lát a képen, meséljen róla. Figyelni kell a beszédhibára. Játékos hangoztatási gyakorlatok, ezen belül kiejtésjavítás (sziszegés, zümmögés…) Játékos hanganalízis (mondok egy szót hány hang bút el benne?)

 

Az olvasástanítás mozzanatai: hangoztató-elemző-összetevő

 

A hangoztató elemző összetevő módszer fontos feladata a hang és betűtanítás. Először beszélgetnek a képről (= motiváció, érdeklődés felkeltése) A betűtanítási időt lerövidítik. Csoportokra osztják a betűket. Egyszerre tanítják a nyomtatott kis- és nagy betűket, valamint az írott kis betűket. Az írott nagybetűk a második félév anyagát képezik. Sok összeolvasási gyakorlat jellemzi, fokozatosan vezeti be a szószerkezetek, mondatok és a rövid szövegek olvasását.

Hangtanítás:

N       Hangleválasztás

N       Hangoztatás: tanító, majd a diák

N       Hangfelismerés: tanár: hol bújt el a hang? (szó elején, végén)

N       mit visz a kishajó (a gyerekek)

N       Hangösszevonás: csak hosszú magánhangzóval lehet megcsinálni, ez később összeolvasásnál segítség.

Betűtanítás:

O      Hang- és betűazonosítás, bemutatás betűkártyával: a betű képének leírása = miből áll?

O      Betűfelismerés: karikázd be hol látod

O      Betű-összeolvasás: Ejtsd ki együtt! (betűrózsa, betűmozi)

Sokféle módszer van ezek a lépéseket összemossák, ahol lehet felcserélik, de mindenütt megtalálható.

Általános szakaszok:

I.        Előkészítő szakasz: A gyerek megfigyelése

II.      A jelrendszer megtanulása: kis- és nagybetűk megtanulása (ide tartozik a hang és betűtanulás). Két része van ennek az időszaknak:

-         összes mgh. és az egyjegyű msh. megtanulása (első szakasz)

-         a maradék egyjegyű és többjegyű msh. megtanulása (második szakasz)

III.    Olvasási készség- és képességfejlesztés: (szövegelemzés, szövegértés, hangos olvasás)

 

7/b. A nyomtatott kis- és nagybetű megtanításának műveletsora

 

1.       előkészítés

2.       jelrendszer megtanítása

3.       íráskészség, írásképesség fejlesztése

A jelrendszer megtanítása: az írott, és nyomtatott kis- és nagybetűk tanításnak mozzanatai:

-         bemutatása (nagy alakban, táblánál)

-         alakelemzés, megfigyeltetés (mik a különbségek? Esetleg elemekre bontás, hol kezdjük, merre haladunk?)

-         vázolás (levegőben vállból, majd könyökből, majd csuklóból, aztán padon vázolás, majd munkafüzetbe!)

-         írás (vonalrendszerben, házikós vonal elnevezés: pince, földszint, padlás…)

-         gyakorlás (betűírás+kapcsolás más betűvel, rövidebb szavak írása)

 

8/a. A Kutiné-féle szintetikus olvasástanítási módszer jellemzői

 

Az olvasástanítási módszerek az évszázadok folyamán a gyakorlatban alakultak ki. Az elnevezések az adott gyakorlatot tükrözik, ezért országonként- vagy nagyobb régiónként- változnak.

 

1.      A szintetikus módszer: A részeket tanítja meg először, s belőlük építkezik. A részek: a betűk, vagy a hangok. Eszerint megkülönböztetünk:

a.)    betűztető (alfabetikus) módszert

b.)   hangoztató (fonetikus) módszert.

A szintetikus módszerek nagy gondot fordítanak a kapcsolás, összeolvasás tanítására. Ezért a hangokat szótagokká, majd szavakká vonják össze.

1.             hang megtanítása

2.             a hangnak megfelelő betű tanítása

3.             összevonás: szótagok, szavak olvasása, mondatok, szövegek.

4.             betűk nevét később (1. osztály végén) tanulják meg.

A szintetikus módszer ellen a vád: lassú, kezdetben nem fordít elég hangsúlyt a jelentésre, így értelmetlen munkát kíván a gyerektől.

 

2.      Analitikus-szintetikus (kombinált) módszer: egyaránt súlyt fektet a részekre és az egészre. Megtanítja a hangot, de úgy, hogy a szóból választja le.

 

3.      Az analitikus módszer  /globális/ az egészből indul ki, a szövegből, a mondatból, de rendszerint a szóból. Nem tanítja elég tudatosan a szavak szerkezetét, a hangokat és a hangok sorrendjét a szóban, nem tanítja a kapcsolódásokat.

A globális módszer szerzője: Kutiné Sahin-Tóth Katalin, és Ligeti Róbert.

 

A globális program mellé a szerzők egy szintetikus tankönyvet készítettek, melyben külön tanítják a hang- és betűkapcsolást. A tankönyv nem a globális program helyett, hanem a mellett készült el, az első osztály első félévére. Itt a betűtanítás a hangtanításra épül.

 

Szerző: Kutiné Sahin-Tóth Katalin

Megjelenés éve: 1992.kísérleti könyv. Végleges változat: 1993.

 

A tananyag struktúrája:

A betűtanítás elve azonos a globális módszerével: az egymást zavaró betűket/hangokat ütközteti:

í i, á a, ó o, l r, ú u, ű ü, t d, ő ö, m ny n, é e, p b, v f, s sz, k g, c cs, j ly, z zs, h, gy ty.

Gyerekfotók szemléltetik a száj állását a hang kiejtésekor.

 

A betűtanítás lépései: (hangtanításra épül!)

1.       tematikus kép a szógyűjtés szolgálatában

2.       hangfelismerési gyakorlatok a fonémahallás fejlesztésére

3.       hang-betű egyeztetése

4.       betűtanulás

5.       olvasási gyakorlatok

 

A tankönyvhöz mind az álló írásos programot, mind a dőlt írásos programot kapcsolhatjuk.

 

8/b. A párhuzamos (elnyújtott) és a késleltetett írástanítás jellemzői, összehasonlítása

 

Párhuzamos írástanítás:

Az írás és az olvasás párhuzamos tanítása nagy vívmány volt a XIX. század elején, és tartósnak bizonyult. A két készség támogatta egymást. Az írás pontosabbá tette az olvasást és segítette a kapcsolást. Az olvasás- és írásórák váltogatásával változatosabb lett az oktatás. Hosszabb, hathetes előkészítő szakaszt iktattak be  a tulajdonképpeni tanulási szakasz elé, így oldották meg az írás és az olvasás párhuzamos tanítását.

Sok gyerek szeret rajzolni ® a gyerekek tevékenységi vágyát is kielégíti az írástanítás.

 

Késleltetett írástanítás:

A XX. század elején, a reformpedagógiai irányzatokban merült fel az írástanítás késleltetésének a gondolata. Oka: a gyerek kézizomzatának fejletlensége nehézzé teszi a korai írástanítást.

De!: Speciális kéztornákkal sokat fejleszthetjük a gyerekek kézizomzatát, és a gyerekeket motiválja: szeretnek rajzolni.

Globális módszerek is késleltetik az írástanítást. Oka: a kezdeti szóképtanítás miatt későbbre halasztódik a fonemikus hallás, a hanganalizálási képesség kialakulása. ® kezdetben nehezebb megtanítani a hang megfelelőjét, a betűt.

 

A párhuzamos és késleltetett írástanítás összehasonlítása:

A párhuzamos írástanítás egyértelműen segíti az olvasástanítást, a két készség támogatja egymást. Változatosabbá teszi a tanulást, motiválja a gyereket, kielégíti alkotási vágyát. Egyes olvasástechnikai hibák javítására kimondottan javasolják a párhuzamos írástanítást (pl. gyakori betű-, vagy szótagcserénél).

A kézizomzat finommozgásainak i fejlesztését elősegíthetjük bizonyos kéztornákkal, bemelegítő gyakorlatokkal.

 

9/a. Olvasástanítás a globális módszerrel. A módszer elméleti alapjai. A tanítás szakaszai, feladatai

 

  Az olvasástanítási módszerek az évszázadok folyamán a gyakorlatban alakultak ki. Az elnevezések az adott gyakorlatot tükrözik, ezért országonként- vagy nagyobb régiónként- változnak.

 

1.       A szintetikus módszer: A részeket tanítja meg először, s belőlük építkezik. A részek: a betűk, vagy a hangok.

2.       Analitikus-szintetikus (kombinált) módszer: egyaránt súlyt fektet a részekre és az egészre. Megtanítja a hangot, de úgy, hogy a szóból választja le.

3.       Az analitikus módszer az egészből indul ki, a szövegből, a mondatból, de rendszerint a szóból. Bizonyos szómennyiség globális- azaz analízis nélküli- megtanítása után fog a szavak felbontásához, vagy pedig megvárja, amíg a gyerek maga fedezi fel a hangokat, vagy a  betűket. Kezdettől a jelentésre összpontosít, s erősen motiválja a gyereket.

Hátránya: Nem tanítja elég tudatosan a szavak szerkezetét, a hangokat és a hangok sorrendjét a szóban, s emiatt később nem lesz eléggé jó a gyerek helyesírása. Megengedi a találgatásokat, sok a pontatlan olvasás. A kapcsolást egyáltalán nem tanítja, mivel úgy vélik, hogy a szóképek elsajátításával ez rejtetten megoldódik.

 

Manapság a legtöbb módszer kombináció, tiszta analitikus, vagy szintetikus módszer kevés van.

 

A globális módszer struktúrája három részből áll: - szóképtanulásból, - betű- és hangtanításból, - szövegfeldolgozásból.

  A módszer lényege a következő:

- Szóképtanulással kezdődik. Ez a bevezető szakasz hat hétig tart. Az alapszókincs 87 szóképet tartalmaz. A szóképtanulással párhuzamosan az írás előkészítése folyik.

- Ezután következik a betű- és hangtanítás.

  Az első félévben a nyomtatott kisbetűk olvasását tanítják, a második félévben történik az írott kisbetűk és a nagybetűk tanítása.

- A program késlelteti az írás tanítását. Az írott kisbetűk tanítása a nyomtatott kisbetűk tanítása után a nagybetűkkel párhuzamosan történik. Nem tanítja a betűkapcsolást a program.

 

Betű- és hangtanítás

  A betűket 16 betűcsoportban tanítják: í i/ á a ó o/ ú u ű ü/ ó o ő ö/ l r/ t d/ m n ny/ b p/ v f/ s sz/ g k/ c cs/ j ly/ zs z/ h/ ty gy. Láthatjuk, hogy ez a program ütközteti, együtt veszi a gondot okozó hangokat, illetőleg betűket. A betű- és hangtanítás a szóképtanulás ideje alatt követelmény nélkül zajlik, majd a szóképtanulási szakasz után a következő lépésekben  történik: a tanulók több szókép közül kiválasztják azt a szóképet, mely a tanítandó betűt/hangot tartalmazza, a kiválasztott szavakat korongokkal hangokra bontják, a korongokat felcserélik a tanult betűkkel, kikeresik az új betűt. Majd gyakorlás következik: betű-felismerési gyakorlatok, szógyűjtések, szövegolvasás. A globális program nem foglalkozik az összeolvasás tanításával.

  A szerzők azt tartják, hogy az összeolvasási készséget a szóképolvasások észrevétlenül kialakítják, nincsen rá szükség. Nem szótagoltatnak, illetőleg a szótagolást csak mint az elválasztás alapját tanítják az első év vége felé. Csak azt olvastatják el hangosan, amit már némán elolvastak. Tehát a hangtanításra épül a betűtanítás és ez helyeselhető.

 

Szövegfeldolgozás

A szövegfeldolgozásnak meghatározott modellje van:


1.      szókiemelés,

2.      néma olvasás,

3.      a tartalom megértésének előzetes ellenőrzése,

4.      hangos olvasás,

5.      megbeszélés,

6.      a tartalom megértésének másodlagos ellenőrzése,

7.      az olvasmány összefüggő elmondása,

8.      az órai munka értékelése.


 

  A szövegmegértést a feladatválasztásos módszerrel tudják a leghatékonyabban ellenőrizni. A tévesztések kísérőjelenségei az olvasástanulásnak, és csak a hibázások halmozott, illetve az egyes hibák tömeges előfordulása esetén kell olvasászavarra gyanakodnunk. Nagy súlyt fektet a globális program az olvasmányok önálló feldolgozására. Az ellenőrzött néma olvasásra helyezik a hangsúlyt.

  A globális módszerre épül Kutiné Sahin-Tóth Katalin, Ligeti Róbert könyve. A maci olvas c tankönyv a szókép- és betűtanulásra, A maci mesél az olvasási készség fejlesztésére, Feladatlapok az olvasókönyv feldolgozásához és A maci ír c írás munkafüzet, valamint Olvasás- és írástanulás az 1. osztályban. Globális program c. tanítói segédkönyv. (1980, Tankönyvkiadó).

  Az olvasókönyv szövegei egyszerűek, a gyermekek mindennapi életét tükrözik, a szókincs az ötéves gyerek szintjén mozog. Ez a program is csak első osztályra szól, s bármelyik olvasókönyv-sorozat választható utána.

  Az írástanítás is sajátos lépések szerint történik. Felmutatják a gyerekeknek az összes betűt. Kikeresik azokat a betűket, melyeknek írásához azonos betűelemre van szükség. Kialakítják a betűelemből a betűt. A gyakorlás mindig értelmes szavakon történik, fokozatai: másolás írott majd nyomtatott szövegről, tollbamondás, képek nevének a leírása, kiegészítések.

  A globális program mellé a szerzők egy szintetikus tankönyvet készítettek melyben külön tanítják a hang- és a betűkapcsolást. A betűsorrend elve azonos a globális programéval, vagyis az egymást zavaró betűket/hangokat ütköztetik. Gyerekfotók szemléltetik a száj állását a hang kiejtésekor.

 

  A globális módszer elméleti alapként a század eleji belga orvos, Ovid Declory munkásságára hivatkozik.

A program célkitűzési:

·         Mindenki számára biztosítson sikert,

·         A megértésen legyen a fő hangsúly,

·         Fejlessze a szófelismerés képességét,

·         Szóból, mondatból induljon ki,

·         Segítse elő a gyermek jó helyesírásának a kialakulását,

 

  A globális módszernek a felfedezője a pedagógiai szakirodalom szerint a német Gedike, de igazi elterjesztője a francia Jacotot (zsákoto). F. Gedike azt javasolta ugyanis, hogy az olvasást nem a hangok és betűk megtanulásával, hanem az egész szó olvasásával kell elkezdeni. Az oktatás alapelve: mindig az ismerttel kell kezdeni, nem ismeretlen betűvel, hanem a gyermek előtt ismert mondattal.

 

9/b. A szóképtanulás műveletsora

 

A szóképtanulás lépései:

1.      Közösen „elolvassák” a képek nevét, a tanulók a képet figyelik,

2.      Rámutatnak a szóképekre, a tanulók kimondják a képek nevét, ekkor figyelmüket már a szavakra irányítják,

3.      A tanulók a padra hajtják a fejüket, ezalatt egy-egy tárgy képét leveszik a tábláról. A gyereknek ki kell találnia, mi hiányzik. A szóképre mutatva elolvassák, kitalálják a hiányzó tárgy nevét,

4.      Csak a szóképek maradnak a táblán, a tanulók elolvassák. A szóképek változatlan sorrendje emlékeztet a képekre,

5.      Összekeverik a szóképeket, s így olvastatják a szavakat,

6.      A szóképeket leveszik a tábláról, ismeretlen szóképek közé keverik, és így mutatják fel a tanulóknak. Ha valamelyik szóképet bizonytalanul ismerik fel, előveszik ismét a képet.

 

4-6 új szót vesznek egy órán, a szavak struktúrája különböző, a toldalékokat és az igekötőket is szóképekként tanítják.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

XX. tétel

(XX. tétel, 2009.04.22 17:00)

XX. tétel

Szavak szerkezete.

A szavak szerkezetileg lehetnek egyszerű és összetett szavak. Az egyszerű
egy szóból, az összetett szó két szóból áll. Az összetett szavaknak van
előtagja és utótagja. Két fajtája van, a mellérendelt összetett és az
alárendelt összetett szó.
Alárendelt összetett szó: az előtag az utótagnak alá van rendelve, ezért az
utótaggal kérdezünk az előtagra, annyi fajtája van amennyi mondatrész (A,
Á, T, H, J). Az összetett szavakat mindig egybe írjuk, pl.:
húsdaráló - tárgyas
kislány - minőségjelző (jelzős szerkezetnél a jelzőt hangsúlyozzuk)
nyaklánc - birtokos jelző
háromszög - mennyiségjelző
nagyravágyó - képes helyhatározó
földalatti - alanyi
messzelátó - helyhatározó
délután - alany

Többszörösen összetett szó: kettőnél több szóból alkotott. Hat szótagig
egybe írjuk, hat szótag felett - a toldalék nem számít bele a szótagszámba
- ételemszerűen kötőjellel írjuk, pl.: rendőrfőkapitány, rendőr-
főkapitányság, tehergépkocsi-vezető, nyersvastermelésekről.

Jelentéssűrítő szó: több összetett alárendelt szó, pl.: üvegcipő,
viharlámpa, fénysorompó. Nem lehet egy szóval válaszolni a kérdésre.

Mellérendelt összetett szavak: előtag és az utótag egyenlő értékű, nem
lehet kérdezni az egyik tagra a másikkal. Egyrészt kötőjellel írjuk,
másrészt nem. Fajtái:
szóismétlés (mindig kötőjellel írjuk): egy-egy, néha-néha;
ellentétes jelentésű szavak (mindig kötőjellel írjuk):kisebb-nagyobb, le-
fel, ki-be;
hasonló jelentésű szavak (az előtag is toldalékot kap, ezért mindig
kötőjellel írjuk): éhen-szomjan, ázva-fázva;
ikerszó, hasonló hangzású szavakat kapcsoltak egybe, gyakran csak az egyik
szónak van jelentése, a másiknak nem: icipici, icike-picike (ha raggal
írjuk, akkor mindig kötőjellel írjuk), ákom-bákom, sete-suta;
Mellérendeltnél az előtag és az utótag mindig egyforma szófajú, az
alárendeltnél nem feltétlenül szükséges.