Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gyermekkultúra – gyermekirodalom 

I. A gyermekkultúra és a gyermekirodalom szoros összefüggésben van a gyermekről való gondolkodással. Bár a gyermek motívuma archetipikus, az áldás, jóság, tisztaság szimbóluma, élete témaként későn jut szerephez.

(a mitológiában csak Hermesz, Heraklész gyermek, az Ószövetségben Izsákról van szó, az Újszövetségben keveset tudunk a gyermek Jézusról ) Horatiusnál: „a gyermek az ártatlanság szimbóluma”), Szt. Ágoston az eredendő bűn fogalmát a gyermekre is kiterjeszti, a középkor  felfogása szerint a gyermek kis felnőtt /az ábrázolások  is példázzák/. A gondolkodásban változást a 16. század hoz.

II. XVI. század: a reformáció kora,  fontos szerephez jut az

  1. anyanyelvű műveltség (megszületnek a nemzeti nyelvű Biblia-fordítások, elterjedésükkel kialakulnak a nyelvjárások fölötti irodalmi nyelvek)

    2.   iskoláztatás

    3.   könyvnyomtatás /1455: Guttenberg találmánya  

→ mindez a gyermeki olvasáskultúra kialakulását is eredményezi 

III. XVII. század: a katolikus megújhodás kora

   1. jezsuita iskolák, papneveldék, egyetem (1635, Nagyszombat) jönnek létre → tankönyveket jelentetnek meg (Comenius Orbis pictus (1658) c. műve a szemléltetésre épül; 1681–82-ből II. Rákóczi Ferenc ábécés könyve maradt fönn

  1. A korban a Szentírás a legfontosabb könyv, de megjelenik a világi szépirodalom és

      műfajai

A.) didaktikus, tanító művek, fabulák (Heltai Gáspár Száz fabulája)

B.) krónikás énekek, kalendáriumok , ponyvák, széphistóriák (Tinódi Lantos S., Ilosvai Selymes Péter: Toldi, Gyergyai Albert: História Árgirus királyfiról és Tündér Ilonáról)                                                                         

C.) fordítások

      ● Cervantes: Don Quijote (1615)c.  lovagregény-paródiája – óriási siker

      ● Fénelon abbé: Télemakhosz bujdoságának története (1699) – Haller László fordítja le

         1755-ben, két évszázadon át olvassák

      ● La Fontaine állatmeséi (1621–95)

      ● Perrault: Lúdanyó meséi (1697)

      ● Az ezeregy éjszaka meséi (franciára fordítják 1704-ben)  

IV. XVIII. század:

      ● a felvilágosodással fordulat áll be: Rousseau: Émile c. műve (1762) jelenti a gyermek és

         a gyermekkor felfedezését

     vallja: a gyermek nem kis felnőtt , jónak születik, csak a civilizáció rontja meg, tehát a társadalomtól távol kell nevelni. A mese is árt a gyereknek, Emil is csak egy könyvet olvas, a Robinzont. 

Bár megindul a gyermekeknek szóló irodalom megjelentetése, ezek a művek főképp

● a filantropista pedagógia szolgálatában állnak

irányzatos művek, a gyakorlati tudás tárházai, agyontanítják a gyermeket

Születnek azonban kiemelkedő művek:

- Daniel Defoe: Robinson (1719) → a robinzonád mint műfaj megjelenése, kétfedeles regény, felnőttnek, gyereknek lett olvasmánya ( ferdítései 1808: Magyar robinzonád; 1791: Sándor István: Jelky András kalandos utazása = az első magyar ifjúsági regény is egyben)

- Jonathan Swift: Gulliver (1726) = szatíra, nem gyermekkönyv, de azzá lett 
 

V. XIX. század: az esztétikai értékű gyermekkultúra megjelenése

    1. Nemzeti gyermek- és ifjúsági irodalom kibontakozása (oka a  romatika korának nemzeti ébredése, a nemzeti hagyományok felfedezése → nemzeti eposzok megszületése; gyűjtések megindulása; az irodalomról való gondolkodás megváltozása:  a nemzeti gyökerű irodalommal, saját népi kultúrával bizonyítani lehet, hogy az adott népnek helye van az egyetemes kultúrában)

   2. Mesegyűjtemények megjelenése:

   Charles Perrault (1628–1703)

● az első népmesegyűjtő és -átdolgozó

● középkori francia szájhagyomány elemeit dolgozta fel, főként a „kishagyományt, a női meséket” gyűjti (dajkáktól, szolgálóktól; ezért „női” tanulságok vannak a mesék végén) → a szövegeket zárt, klasszicista formába önti, a tanulságok korának,  a XIV. Lajos uralkodása idején élőknek szólnak)

Perrault témái: a gyermekkor problémái (szülők, ill. testvérek konfliktusa)

Híres kötete: 1697: Lúdanyó meséi (9 mese)

ezeket majd a XIX. sz.-ban a Grimm-mesékből ismerték meg az európaiak, pl.:

Piroska és a farkas

Hamupipőke

Csipkerózsika

Hüvelyk Matyi

A csizmás kandúr

A gyémántot szóló lány

Szamárbőr Királyfi

Kékszakáll 

Grimm testvérek (Jakob és Wilhelm; XVIII–XIX. sz.) 

● jogtudósok, nyelvészek (egyetemet végeztek Marburgban)

● 1812-1815: Kinder- und Hausmärchen c. kötetük megjelenése

   meggyőződésük

◦ a mesékben a nemzeti lélek/karakter tárul föl

◦ ezek alapján megrajzolható, rekonstruálható a nemzeti mitológia (= hogyan gondolkodtak a   németek a világ keletkezéséről, az ember születéséről, népük eredetéről stb. Összeállítják a  Deutsche Mythologie c. művet

vö.: magyar irodalomban is a mesék, mondák alapján rekonstruálni próbálták a magyar  mitológiát, hőseposzt

  • Csokonai: Árpádiász c.eposz 1795
  • Vörösmarty Mihály: Zalán futása 1825

      –    Arany János: Buda halála 1863

      –    Ipolyi Arnold: Magyar mitológia (1854) 

Grimmék módszerei (később bevált módszerek lesznek!). Jellemzői:

● a variánsok egybeolvasztása (pl. Arany László is így dolgozott)

● motiváltabb cselekményvezetés

● karakteresebb szereplők

● stilizált nyelv, nyelvjárások egységesítése (kritika is éri őket → javítgatják a szövegeket ők maguk is) 

Grimm-fordításaink:

– Rónay György (ő szelídít)

– Adamik Lajos–Márton László (1989) – jó, hiteles fordítás (pl. Békakirály)

Magyar mesegyűjtemények

Korábban is vannak népköltészeti gyűjtések:

     a.  A Magyar Hirmondóban Révai Miklós felhívására (1782) indulnak meg

     b.  Kölcsey Ferenc Nemzeti hagyományok c. írása 1826-ból: „a való nemzeti poézis eredeti szikráját a köznépi dalokban kell nyomozni.”

     c.  1848: megjelent Erdélyi János gyűjteménye: Népdalok és mondák I-III.

  1. 1863: Kriza János: Vadrózsák                

 

   Első mesegyűjteményünk: 1862: Arany László: Eredeti népmesék

    módszere: járja az országot, gyűjtését nem szó szerint teszi közzé, hanem mesemondóként

    jellemzői:

    ● körülmények, környezetrajz alapos megfestése

    ● érzelemgazdagság, fantázia (repítik a fantáziát ↔ Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese: inkább köti a fantáziát)

    ● modern nyelvi megformálás (pl. Fehérlófia, A kisgömböc); régi szavak + szinonimák vagy magyarázat 

Benedek Elek (1859–1929) Születése napja, szeptember 30-a a Magyar Népmese Ünnepe

– Kisbaconban született (Erdővidék) → Székelyudvarhelyen jár gimnáziumba; sokat olvas; szegény családban tisztességet, hazaszeretetet tanul

– Pest, bölcsészkar, majd képviselő (Erdélyért vállalja, hogy szülőföldjét Tündérországgá tegye)   1888: nagyhatású parlamenti beszédet mond → igen határozottan száll síkra a magyar nyelvű és szellemű gyermekirodalomért az idegen fordításokkal szemben

– szerkesztő, újságíró: pl. Budapesti Hirlapnál → csalódás a „tőkés” újságírásban (ő is alapít újságot → kudarc) Néptanítók Lapja c. vállalkozása sikeres -  a politikai csalódások hatására is végképp az írás mellett kötelezi el magát → Trianon után 1921-ben hazamegy Erdélybe 

Művei:

1875: Székely Tündérország = önálló mesék

1894: Testamentum és hat levél  = bölcs gondolatok az ifjúságnak (az emberhez méltó élethez vezető út)

1894–96: Magyar mese- és mondavilág, I–V. (= legnagyobb hatású műve) 

    Jellemzők:

    ● a gyűjtött anyagot szabadon kezeli (= idealizált paraszti világot alkot, amilyennek lennie kellene)

    ● polgáriasítja a gyermekmesét, a városi gyerekekhez is szól

    ● meséi erkölcsi példatárak

    ● stílusa ízes, színes, felerősített prózaritmus jellemzi (párhuzamok, ismétlések, hátravetett jelzők, narrátor–dialógus váltogatása) 

    Új kiadások:

    Többsincs királyfi, 1969

    Világszép nádszál kisasszony 1968

    A vitéz szabólegény, 1979

    A kék liliom, 1968

    Vége jó, minden jó

    Rókáné mézes-mázos kalácsa, 1984

    Az arany almafa (új-görög mese) 

1897: A magyar nép múltja és jelene, I–II.

1904: Hazánk története

1905–10: Nagy magyarok élete

● Csudalámpa (I–IV.): 37 nép, 120 mese

● Az Én Ujságom – szerkesztő (Pósa Lajossal) 

1921: Erdélybe költözik, vállalja a kisebbségi sorsot, a  „józan kompromisszumot”, vallja, hogy az „állam nyelvét meg kell tanulnotok, de édesanyátok nyelvét nem szabad elfelejtenetek”!) Útra indítja a Cimbora c. gyermeklapot, melynel híres rovata: „Elek apó üzeni” – benne minden jóra, szépre, igazra neveli az erdélyi gyerekeket 
 

Használható, értékes gyűjtemények:

1872–1924: Magyar Népköltési Gyűjtemény

1940-től: Új Magyar Népköltési Gyűjtemény

Népek meséi (Európa Kiadó)

Nagy magyar mesemondók (Unikornis Kiadó)

Arany László: Fehérlófia

Erdélyi népmesék

A csókalányok (+ egyéb: Kriza János gyűjtése)

A háromágú tölgyfa tündére

A lóvátett sárkány

Az örömalma

Süss föl nap (Cicero Kiadó)

Illyés Gyula: Hetvenhét magyar népmese 

Folyóiratok:

Csodaceruza, Kincskereső 

Internet:

http://www.egyszervolt.hu

http://www.mese.lap.hu 

Mesegyűjtemények analitikus bibliográfiája, 1945–1995 (Tatabánya) 

A magyar gyermekirodalom áttekintése 

A magyar gyermekirodalom 1840-ben indul, Bezerédj Amália: Flóri könyve megjelenésével. A kötet igazi gyermekenciklopédia, Flórinak, kislányának és kastélya környezetében élő szegény gyermekeknek szól; szép kiállítású könyv; ismeretek, imák stb. vannak benne

1845 János vitéz – diadalra viszi a népiességet, melynek programját Kölcsey fogalmazta meg a Nemzeti hagyományok c. írásában. Petőfi irodalmi műben bizonyítja, hogy van felemelkedés a nép fiának. „Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék, s ez a század föladata.”

1846 Toldi – a János vitéz eszmei üzenetének folytatója

1847 Petőfi: Arany Lacinak = az első igazán gyermeknek szóló vers 

A gyermekirodalom nehéz kibontakozása

Okai:

1. Helytelen szemlélet, mely nélkülözi az eredetiséget

2. fordítások ugyan vannak, de ezek  idegen szelleműek

3.német, francia társalgási nyelv dívott Magyarországon

4. a szabadságharc után nemzeti és egyéni válság  jellemző, megkérdőjeleződik az irodalom létjoga: „letészem a lantot”- írja Arany János. Ha nincs nép, nemzet = nincs kinek írni, felesleges az irodalom

Fordulat az 1880-as években:

1. 1889 Az Én Újságom – szerk. Pósa Lajos és Benedek Elek

2. 1890-es évek Sebők Zsigmond: Mackó úr (később: Dörmögő Dömötör) = fontos állomás a gyermekirodalomban; Mackó úr bejárja Magyarországot, a Monarchiát, részt vesz a háborúban, utazik a földalattin, ellátogat az olimpiára = körképet ad a világról

3. Mesegyűjtemények: Arany László, Benedek Elek 

Századelő: virágzó korszak

1901 Egri csillagok

1902 A láthatatlan ember

1907 A Pál utcai fiúk

1909 Kaffka Margit: Képzelet királyfiak

1909 Móra: Rab ember fiai

1912 Móricz: Boldog világ

1913 Lesznai Ana: A kis kék pillangó utazása

1916 Karinthy: Tanár úr kérem

1908 Móra: Kincskereső

       (+ ponyvák,  pl. Tutsek Anna: Cilike-történetek) 

Trianon: a megrázkódtatás nyomán születik Móricz: Légy jó mindhalálig, Benedek Elek: Cimbora

Két háború között:

● mélypont (Németh László gondolkodása egyedülálló → a nemzet sorsában döntő a gyermeknevelés)

A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni.A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni. fordítások     ● gyermekköltészet 

Karinthy: Gulliver; Micimackó    József Attila

Kosztolányi: Alice csodaországban    Kosztolányi Dezső

Benedek Marcell Travers Mary-történetek   Szabó Lőrinc

                                                Szép Ernő

                                    Ennek felvirágzása magyarázható a freudizmus       elterjedésével is = az én megismerésének eszköze         a gyermekkor felidézése 

Klasszikus íróink történelmi elbeszélésekkel jelentkeznek: Mikszáth A két koldusdiák, Krúdy Rákóczi harangja, Magyarország aranykertje, Móra Történelmi elbeszélések, A kóchuszár

1937 Fekete István: A koppányi aga testamentuma

1939 Zelk Zoltán gyermekversei

      Török Sándor: Kököjszi és Bobojsza 

Móra Kiadó működésének megindulása; Kisdobos gyermekújság 

A gyermekirodalom felvirágzásának fontos oka a politikai helyzet.

Sok mindent csak a gyermekirodalomban lehetett elmondani → egyetlen lehetőség. Számos, az irodalmi életben perifériára került alkotó fordít vagy gyermekirodalmat művel. A legjobb művek:  

Weöres Sándor: Ha a világ... – Bóbita

Nemes Nagy Ágnes: Az aranyecset

Pilinszky János: Aranymadár (mese)

Mándy Iván: Találkozás; Kert, éjszaka, Csutak-könyvek

Kormos István: Vackor

Tamkó Sirató Károly: Tengerecki

Gazdag Erzsi költészete

Rónay György az Új Emberben jelentet meg gyerekeknek való irodalmat

Fekete István regényei

Devecseri Gábor: Állatkerti útmutató

Csukás István: Süsü

Janikovszky Éva

Fésűs Éva meséi (Csupafül

Határontúli magyar gyermekirodalom

Jellemzői:

– egység és különbözőség

– hagyomány és megújulás 

Erdély: Napsugár c. lap (Kányádi Sándor, Páskándi Géza)

Vajdaság: Új Symposion (Tolnai Ottó, Gion Nándor); Messzike (33 vers) = kötet

Kárpátalja: Irka, Bóbita (Szalai Borbála)

Szlovákia: Csodalámpás (Keszeli Ferenc) 

A gyerekeknek szóló költészet

Elválaszthatatlan a gyerekjátéktól, melynek gyűjtését Kölcsey ösztönzésére Kiss Áron indítja el 1883-ban. A gyűjtemény 1891-ben jelenik meg.

A gyermekköltészet egyidős az emberi kultúrával. Az első versélményeket a gyermek az édesanyától kapja. Tőle hallja az első mondókákat, melyeknek ritmusát és az anya közelségét élvezi. Az óvodában a mondókamondást a vershallgatás és mondás váltja föl. A ritmus mellett a szöveghatás is élni kezd. Az 5-6 éves gyermek a vershangulatot és érzelmeket is fogja már.

A vers kedvelésének okai:

     -  ritmuskedvelés – a vers ritmusa oldja a mozgásos feszültséget

A vers fontossága:  

- segíti a testi–lelki fejlődést, irodalmi, zenei nevelést (énekes mondóka, mondóka, vers stb.)

  • észrevétlenül segít belenőni a néphagyományokba
  • szolgálja az anyanyelvi nevelést, gyarapítja a szókincset, muzikális, rokon értelmű, régies, népies szavak elsajátítását

A gyermekköltészet forrásai: 

I. Népköltészet

  • kielégíti a gyermeki lélek számára az ősi költészetigényt (1–3 éves kor)

 

A népköltészet műfajai:

1. Mondókák (ezekkel ismerkedik meg a gyermek legkorábban)

  • ritmikus, dallamos, rövid versikék
  • alkalomhoz, szándékhoz kötöttek
    1. felnőtt mondja gyermeknek – pl. Ciróka, maróka; sétáltatók, altatók, állíttatók, lovagoltatók; a gyermek ismerkedik az arcával, testével, mozgását koordinálja
    2. gyermekek mondják: hívogatók, csalogatók, riasztók, köszöntők, kiszámolók, csúfolók, nyelvtörők

 

2. Dramatikus jellegű játékszövegek (pl. Bújj, bújj, zöld ág...; Hol jártál, báránykám...) 

3. Lírai játékdalok (pl. Lánc, lánc, eszterlánc...) 

II. Műköltészet – a gyermekvers „története” 

  • Az első gyermekvers: Bornemisza Péter Énekecske gyermekek rengetésére (bölcsődal  1566) Az első műaltatódal, szerkezete különlegesen szép. Az édesanya gyermekének elénekli az üdvtörténet eseményeit, bátorítván a gyermeket, nincs mitől félnie: a gyermeket a megváltó Krisztus oltalmába ajánlja, védelmet a Legfőbb Jótól várja.
  • 17. század: a gyermekvers eszköze az oktatásnak, a tananyag rögzítésének → oktatóversek, tanversek születnek, melyek a helyes illemre, szokásokra oktatnak 
    • 1761: Literári Mádi János gyűjteménye „a tisztesség gyakorlására”
    • 1771: Losonczy István: „Hármas Kis Tükör” = ismereteket rögzítő tanversek (Nagykőrösi  gimnáziumigazgató)
    • 1839: Varga Péter: Nefelejcs
    • Az első magyar gyermekkönyv: 1840: Bezerédj Amália: Flóri könyve (úttörő, mert magyar anyanyelvű! – ekkor az óvodában németül beszéltek!): olvasási gyakorlatok, dajkarímek, imák, erkölcsi mondókák
    • A németből való fordításirodalom ellen Benedek Elek parlamenti tiltakozása – 1888

XIX. század:a gyermekirodalom fellendülése, melynek okai

  • a romantika pezsdítő hatása
  • az irodalom hordozója a nemzeti kultúrának
  • fontos tantárgy, irodalomtörténetet írnak és tanítanak
  • a pedagógiai gondolkodás megváltozása: a gyermek felfedezése

A gyermek kétféle szerepben jelenik meg a versekben:

ártatlan,       komikus hős

áldozat (pl. Eötvös József: A megfagyott gyermek)  (pl. Vörösmarty Mihály: Petike)

  • Petőfi – Arany János – Gyulai Pál versei

    Petőfi:    Arany:    Gyulai:

    Füstbe ment terv  Juliska elbujdosása  Három árva

    Csokonai       Hadnagy uram

    Anyám tyúkja

    (= gyermeknek is szól)

    • történelmi versek: a nemzeti összetartozás erősítésére (Czuczor Gergely: Riadó, Révai József: Mikes)
    • gyenge művek a német ellensúlyozására – KIVÉTEL: Pósa Lajos: Cicaiskola, Móra Ferenc: Zengő ábécé

 

XX. század

    • Móricz Zsigmond verses meséi (A török és a tehenek; Iciri-piciri)
    • Kosztolányi: A szegény kisgyermek panaszai = új szemlélet: a lírai én bújik a gyermek szerepébe, de átélhető élmény a gyermek számára is (pl. A doktor bácsi; A rút varangyot véresen megöltük)
    • Ady, Szabó Lőrinc (pl. Lóci-versek), Babits Mihály, József Attila (pl. Altató, Mama)

 

      1950-es évek: az új magyar gyermekvers megszületése

okai:

1. Kodály Zoltán fellépése

   A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni.pentaton dallamhoz

   lépésekből építkező versek rendelésre (→ Weöres Sándortól, Gazdag Erzsitől)

   hagsúlyos kezdetű

   páros soros

2. 1950-es évek diktatúrája

    3. Pedagógia–pszichológia új látásmódja: a gyermek önálló személyiség (vö. Mérei Ferenc: Művészetpszichológia, 1954)

    A jó gyermekvers 

    1. Formai jellemzők:

  • erőteljes formai, zenei megformálás, a tartalmi elemek háttérbe szorulása a formaiak javára, egyszerű zenei világ
  • a szövegvers újra „zeneivé válása” a szimultán ritmusrendszer révén
  • hangsúlyos verselés
  • egyszerű mondatszerkezet, verssor – mondathatárok egybeesése
  • alakzatok: ismétlések, párhuzamok
  • kicsi és konkrét szókincs
  • nyelvi játékok, szójátékok
  • képszerűség (= metaforák), könnyű humor
  • néphagyomány kínálta formák, műfajok

 

2. Tematikus jellemzők:

  • a vershelyzet konkrét életszerűsége
  • gyermekalakok szereplése, természet, állatok szereplése
  • cselekményesség
  • elvont gondolatiság kerülése, élményszerűség
  • kicsinyítés a gyermek méreteihez
  • szerepjátékok
  • töprengő attitűd, humor

 

3. Világképi jellemzők:

  • antropomorfizmus: nem emberek emberként való megjelenítése
  • animizmus/eleven tárgyak
  • természet és emberi világ történéseinek összefüggése
  • intencionalitás: a történések szándékoltságának feltételezése
  • felértékelődő kicsiségek
  • nyitottság, érdeklődés, éberség

 
 
 
 
 

Népköltészet 

  • az irodalom sajátos megjelenése
  • az emberi történelem kezdetétől él
  • az ősköltészet nyomait őrzi

 

      az ősköltészet

    • a vallási képzetektől elválaszthatatlan
    • kialakulása mágikus-rituális szertartásokkal függ össze, ilyen emlékeket őriz
    • kollektív jellegű
    • az élet mindennapi eseményei ihlették
    • szinkretikus (= különböző művészeti ágak együtt keletkeztek = szó, zene, kép)
    • szóbeli hagyományozódás, variálódás, de állandó elemei is vannak (a szónak teremtő ereje van)
    • alkalomhoz, előadóhoz kötöttség
    • létrehozója ösztönös teremtő erő (Isten teremtő cselekvését folytatja)

 

Az ősköltészeten belül a népköltészetnek külön műfajai alakultak ki 

A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni.A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni.Ősi műfajok 

A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni.A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni.A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni.

 

Ősköltészet

A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni. 

népköltészet ~ műköltészet

      • írásban terjed → megformálása végleges
      • szerzőhöz kötött
      • sokféle terjedelem
      • tudatos alkotás

 

Kultúrtörténeti utalások 

A korok rétegenként őrződtek meg: 

1. Mágikus kor:

  • égig érő fa
  • felső–alsó világ
  • totemizmus(= állattisztelet): ravasz róka, ádáz farkas
  • mitikus lények: sárkány, táltos (= démon)

2. Mitikus kor:

  • antropomorf lények (boszorkány)
  • matriarchátus (vö. gonosz mostoha, a 13. tündér – Csipkerózsika; Eris = viszálykeltő – trójai mondakör)

3. Középkori vallásos irodalom

  • túlvilág (képével) → Legenda Aurea

4. Középkor: új elemek

  • vár, lovag, királykisasszony
  • büntetések

5. Újkor: új helyszínek, új szereplők – pl. város, kalmár stb. 

Középkor: egyházi/vallásos műveltség → tiltása a pogány emlékeket őrző népköltészetnek (Anonymus jegyzi le = tagadva őrzi) 

Romantika kora (XVIII. sz.): felfedezi és megbecsüli a népköltészetet 

vallja: a népköltészet/néphagyomány a nemzet megmaradásának záloga

      vö. Herder romantikus történelemszemlélete;

                görög út: szerves fejlődés, sajátból építkezik

                római út: másol (ilyennek mondja Kölcsey a Nemzeti hagyományok c.

            írásában a magyart is- 1826)

a népköltészet = forrás

  • a tudományos érdeklődés megindulása
  • a megújuló nemzeti irodalmak alapját adja a népköltészet

Elmélet:

G. Herder (1744–1803): Volkslieder (1778–79)

Jakob Grimm–Wilhelm Grimm: Kinder und Hausmärchen (1812–15) 

A gyűjtés megindulása

1782: Magyar Hírmondó – Révai Miklós felhívása „a köznép szájon forgó dalai” gyűjtésére – gyűjt Arany János, Arany László, Jókai Mór, Erdélyi János 

Leghíresebb gyűjtések:

1848: Erdélyi János: Népdalok és mondák I–III.

1863: Kriza János: Vadrózsák

1862: Arany László: Eredeti népmesék

1872–1924: Magyar Népköltési Gyűjtemény 1–14.

1940-től: Új Magyar Népköltési Gyűjtemény: Kálmány Lajos, Vikár Béla, Benedek Elek, Solymossy Sándor 

Miért kell gyűjteni, miért fontos a nemzeti hagyomány ápolása?

Elméleti írás:

Kölcsey Ferenc: Nemzeti hagyományok

  • a megújuló magyar irodalom programja
  • „A való nemzeti poézis eredeti szikráját a köznépi dalokban kell nyomozni.” – a „népiesség” itt indul → Petőfi Sándor: diadalra viszi a népiességet

„Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék, s ez a század feladata.” (Levél Arany Jánoshoz) 
 
 
 

Az európai gyermekirodalom 

A 18. századtól több műfaj születik meg.

    1. Meseregény: a mese és a regény ötvözete, laza epizódokból. Duplafedelű regények, több olvasói rétegnek értelmezhetők
  • Münchhausen báró kalandjai 1786 – a kiszolgált katona hihetelen kalandjai, utaztató kalandregény
  • Carlo Collodi: Pinocció kalandjai – az olasz nemzeti figurának 36 kalandja. A kópé fafejű, hiába a jótanácsok, rendre pórul jár. A büntetései túl súlyosak, de általuk kiérdemli az emberlétet.

II. Az abszurd a mesében

  • Lewis Carroll: Alice Csodaországban: a korabeli Anglia torzképe, a modern ember kétségei
  • L.Frank Baum: Óz
  • P. L. Travers: Mary Poppins
  • A. A. Milne: Micimackó (ez is „duplafedelű” mű)
  • Oscar Wilde: Kilenc mese (tündérmesék) (pl. A boldog herceg)

    III. Ifjúsági regény

       / Defoe Robinzonja, mely megteremti a robinzonád műfaját, Swift Gulliverje /

1. Charles és Mary Lamb: Shakespeare-mesék

2. Charles Dickens: Twist Olivér, Copperfield Dávid : gyermekkönyvet nem írt; egy gyermekbibliát igen: „Urunk története”; a műveit átdolgozták, pl. Pickwick klub 

IV. Indiánregény

Struktúrája szerint kalandregény, főhőse példakép, témája a fehérek és rézbőrűek harca

1. J. F. Cooper: Bőrharisnya (→ Karl May); alapja a korábbi útleírások; Karl May nagyszerűen teremt atmoszférát, jól fűzi a kalandokat

2. H. E. Beecher-Stowe: Tamás bátya kunyhója 

V. Állatregény

Állatokról szóló történetek, az állatok antropomorf figurák, világuk az emberi világ szatirikus képe vagy nincs emberi vonatkozásuk és az állati világról adnak ismereteket.

XX. sz.:  az állattörténetek reneszánsza

            állatszerep átértékelése – a róka nem ravasz, a bagoly nem bölcs stb.

Kipling, Rudyard: A dzsungel könyve

Jack London: A vadon szava

Felix Salten: Bambi

Eric Knight: Lassie 
 

Újvilág

Mark Twain: Tom Sawyer, Huckleberry, Koldus és királyfi

J. Ch. Harris: Rémusz bácsi meséi 

Németország

● didaktikus művek – romantikus és komikus elemekkel

● E. T. A. Hoffmann (Az arany virágcserép; Diótörő); W. Hauff; W. Busch: Max und Moritz 

Európa

H. Ch. Andersen: A rút kiskacsa; A császár új ruhája

K. May: a westernmítosz megteremtése

J. Verne: fantasztikus irodalom megteremtése

Selma Lagerlöf: Krisztus-legendák; Nils Holgersson csodálatos utazás 
 

J. R. R. Tolkien: Gyűrűk ura – ez mindkettő mítoszteremtő mű

Harry Potter-történetek