Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Magyar nyelv 3.

 

I.                   Jelentéstani feladatok

1.      Az alábbi szavak közül válogassa ki a motivált jelentésűeket!

virág, áll, szép, tehet, madarász, mi, dübörög, puff, madáretető, nyúl, ma, nem, sziszeg, toll, kérés, visszhang, magyar, mi, vezér, iskola, sistereg, szél, amikor, hozzá, viszi, talán, hess, lép, visszanéz, kulturális, nyer, bizalom, süt, lepottyan, gyors, járkáltak, szabályos, futva, lefelé, majd, és, után, persze, zümmögő, csap, fecske, csitt, rab, róka, cica, sohasem, szemüveg, jegyző, ringat, lap, járókelő, szokásos, leírt, lámpa, viselkedik, gyertya, ő, cikk, ki, jajgat, kakukk, alszik, halk, hópehely, két, olló, rajz, kér, mendegél, nyikorog, lassú, veszélyes

 

2.      Határozza meg a következő szavak jelentésfajtáit! (denotatív, lexológiai, műfaji, pragmatikai, nyelvrétegbeli, szintaktikai)

vár, fényes, paszuly, sakk, gyűrű, rózsa, hős, ez, számítógép, suli, Óperenciás-tenger, pásztor

 

3.      Állapítsa meg az alábbi szavak alapjelentését, majd egy-egy példamondattal illusztrálja mellékjelentéseiket! Nevezze meg az alapjelentés és a mellékjelentés(ek) közötti összefüggés típusát! (metaforikus, metonimikus, faj-nem)

iskola, láb, ember, 1772, fej, érik, szem, üveg, telefon, ujj, híd, arany, udvar, rózsa, fül, város, család, forgat, rossz, keres, lecke, bagoly, csiga, oldal, kapcsol, korona, fa, gyűrű, jár, nehéz

 

4.      Állapítsa meg a homonimitás fajtáit az alábbi szavak jelentésében! (szótári, nyelvtani, vegyes, szóbeli, írásbeli)

nyúl, dobunk, terem, merünk, vára, váljon, kel, fojt, szabó, szablya, megint, elég, sírja, nem, török, fél, fonnyad, tűz, ki, tele, húzhatod, verem, lettek, bánok, róna, háncs, fog, fölül, csukja, lép, legyek, font, követ, fánk, hajadon, bár

 

5.      Válasszon szinonimákat az alábbi szavakhoz, írja le, mi a különbség a szinonimák jelentései között!

jellem, kicsi, tehetséges, éhes, közösség, fél (ige), okos, ír (ige), ruha, vidám, empátia, sikeres, kitalál, kutya, csekély, igazi, számítógép, mérkőzés, langyos, eszik, elalszik, csonka, leskelődik, kifizet, matematika, struktúra, zokog, dolgozik, betegség, meggyógyul, örömmel

 

6.      Ábrázolja az alábbi szavak jelentésmezejét! (a szó fogalmi szférája, a szóval érintkező szók, a szó fogalmi jegyei)

alma, szék, labda, fecske, rózsa, arc, eső, iskola, november, alacsony, öcs, hegység, tó, ige

 

 

II.                Mondattani feladatok

1.      Jellemezze a következő mondatokat szerkezetük szerint! (egyszerű-összetett, tagolt-tagolatlan, teljes-hiányos, tő-bővített)


Későre jár.

Ideje indulni.

Szeretnék még maradni.

Nem lehet.

Ki keresett?

Nem láttad?

Meg kellett volna mondania.

Ne halogasd tovább!

A testvére idősebb.

Ne siessetek, gyerekek!

Várom a válaszát.

Hová készülnek?

Órák óta esik.

Sokan bíznak benne.

Ezúttal hangosabban kopogtak.

Hogy hívnak?

Nem maradt más megoldás.

Nem lett volna szabad eltitkolnod.

Gyere csak ide, Frici!

Otthon felejtettem az esernyőmet.

Meg lehet bízni ezzel a feladattal?

Ott az egér!

Tárva-nyitva a kapu.

Bízva a mihamarabbi válaszban, nem választottunk más megoldást.

Viszontlátásra, Magdi néni!

Tegnap találkoztam Ágival, általános iskolai osztálytársammal.

Nem szabad megtudnia.

Jaj, de szép ez a minta!

Hallottam hírét.

Többen is távol maradtak az előadásról.


 

 

2.      Húzza alá az alábbi mondatok alanyát és állítmányát, nevezze meg a fajtájukat!


Énekelj hangosabban!

Miért nem adjátok oda neki?

Hová szaladsz, kisfiam?

Senki sem tudott helyesen válaszolni.

Zárva az ajtó.

Bátrabb is lehettél volna.

Öt évvel fiatalabb a testvérénél.

Mindannyian megbíztak benne.

Nem kellett volna mindjárt elszaladnod.

Nem fogjátok megismételni az előadást?

Már messziről hallatszik a szél zúgása.

Ma is kerestek.

Élete végéig becsületes ember maradt.

Fel kellene készülnünk az érkezésükre.

Tizenhárom éves múlt áprilisban.

Gyertek velünk, gyerekek!

Nekünk az is tetszik.

Az autó távolodni látszott a ködben.

Öt év óta vagyok tanár.

Az egész falu róla beszélt.

Te és a bátyád meglátogathatnátok a tanító nénit.

Sokáig gondolkodtunk a feladaton.

Itt egy kavics!

Az üzlet már zárva volt.

Nekünk is ugyanolyan kellene.

Jobb lett volna otthon maradnunk.

Ilyet nem illik mondani!

Nem lesz ugyanolyan a rajzotok.


 

 

3.      Válogassa ki a szószerkezeteket, állapítsa meg a fajtájukat!


senki sem,

vissza se nézve,

szép volt,

nem én,

nagyon szép,

mindenki látta,

az asztal alatt,

alig hallja,

harmadik sorban,

gyanakszol rám,

azt a megoldást,

velük együtt,

öt perc múlva,

szépnek szép,

mi is, ők is,

senki sem

vidd el,

ötször mondta,

ők sem

futva érkezőt,

járatos a témában,

még nem,

évek óta,

mi is,

jobban tetszett,

add vissza,

magasabb volt,

a jövő héten,

a kávé illata,

várjuk meg,

főiskolás lett,

őszinte vagyok,

el tudott rejtőzni,

tőlünk függ,

talán könnyebb,

olyan kell,

neked adom,

nem fogjátok elhinni,

ebben a percben,

az iskolával szemben,

nem szabad késlekedni,

látom a kezét,

nagyon szeretlek,

szomszédom, az orvos


 

 

4.      Elemezze és ábrázolja az alábbi egyszerű mondatokat!

Lent a földszinten már öt óra előtt gyülekeztek az estélyre meghívott vendégek.

Magda mint tanár húsz éve tanította a falu gyerekeit.

A szervezet ebben az évben ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját.

A nemrégiben átadott művelődési házban reggeltől estig változatos programok várják az érdeklődőket.

Nem lett volna szabad ilyen időben esernyő nélkül jönnötök.

A gyerekek sokkal jobban szerették a mondókákat a találós kérdéseknél.

Mindegyiküknek ugyanabban a percben kellett dönteniük a levél sorsáról.

A kis kuktának a hozzávalókból percek alatt finom süteményt sikerült varázsolnia.

Az utóbbi húsz évben épült lakások tulajdonosai nem akarták megszavazni a közös költség megemelését.

A külügyminiszter vezette küldöttség tegnapelőtt délután indult Indiába.

A szomszédos házban lakó férfi, a barátnőm főnöke, minden reggel ugyanabban az időpontban indul munkába.

Már régen meg kellett volna hirdetnünk az újságban a feleslegessé vált bútorainkat.

 

5.      Állapítsa meg az alábbi összetett, többszörösen összetett mondatok fajtáit, ábrázolja a tagmondatok viszonyát!

Azt a kenyeret kérem, amelyik kevésbé van megsütve.

Láttam, hogy akkor sem tudja megoldani a feladatot, ha minden segítséget megkap hozzá.

Akkora volt a nyereség, hogy mindenki kapott jutalmat.

Aki azt hiszi, hogy csalhatatlan, könnyen csalódhat ebben a hitében.

Órák óta arra vár, hogy valaki jöjjön már, és nyissa ki az ajtót.

Mindvégig az maradt, aki volt.

Azé lesz a legszebb, aki a leggondosabb munkát végzi.

Kevés az esélyünk, de bízunk benne, hogy a döntőbe kerülünk.

Aki bátor, velünk jön, aki gyáva, itt marad!

Annyira elmérgesedett a viszony köztük, hogy már nem is köszönnek egymásnak.

Miért nem szóltál, hogy egy órával korábban jöjjek?

Annak a nevét is add meg, akinek a kérvényt be kell nyújtanunk!

Azzal a feltétellel vállalta a megbízatást, ha megkap minden segítséget ahhoz, hogy a pályázatot időben be tudja adni.

Péter, aki mindig is szerette a kutyákat, ezúttal egy kis pulit választott, hogy meglepje vele a családját.

Olyan a külseje, hogy mindenkit elriaszt magától.

Sokáig dolgozott, így másnap nem tudott időben felkelni, hogy megnézze a híreket.

Ha felépül, nagyon szép lesz.

Nincs, aki válaszolhatna a kérdésre.

Láttuk a filmet, amelyről eddig csak kritikákat olvastunk, de nem tetszett egyikünknek sem, mert nem azt kaptuk, amit vártunk.

Azt a kis házat, amely a falu szélén áll, ha nem újítják fel időben, öt év múlva már nem lehet eladni.

Aki ezt írta, nagyon világosan látta a helyzetet.

Annyi a gondja, hogy nincs ideje ránk.

Akinek nem inge, ne vegye magára!

Ki korán kel, aranyat lel.

Ki mint vet, úgy arat.

Amilyen a mosdó, olyan a törülköző.

Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik.

Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!

Ahány ház, annyi szokás.

Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél.

Amelyik kutya ugat, az nem harap.


Kollokviumi tételek

 

  1. Jelentéstan I.

Jelentéstani alapfogalmak. A nyelvi jel és a jelentés. A jelentésfajták. A szójelentés elemei.

 

  1. Jelentéstan II.

Poliszémia és homonimia. A rokon értelmű szavak. A jelentésmező. Jelentésváltozás.

 

  1. A mondat meghatározása

A mondat fajai a kifejezett tartalom és beszélő szándéka szerint. A mondatok osztályozása logikai minőségük szerint.

 

  1. A mondatok osztályozása

Átmeneti típusok az egyszerű és az összetett mondatok között.

 

  1. A szószerkezetek és a mondat viszonya

A szószerkezet fajtái, alaki kérdései. A szószerkezet-csoportok.

 

  1. A mondat fő részei: az alany és az állítmány

Az alany és az állítmány fajtái, egyeztetésük szabályai.

 

  1. A bővítmények

A tárgy, a határozó és a jelző. A mondatrész és a szófaj összefüggései.

 

  1. Az összetett mondat fogalma, fajtái

A mellérendelő összetett mondatok.

 

  1. Az alárendelő összetett mondatok fajtái I.

Az alanyi és az állítmányi mellékmondat. A sajátos jelentéstartalmú összetett mondatok.

 

  1. Az alárendelő összetett mondatok fajtái II.

A tárgyi, a határozói és a jelzői mellékmondatok.

 

  1. A szövegtan tudományának történeti előzményei, a szövegtani kutatások területei

A szöveg fogalma, a szövegség kritériumai.

 

  1. A szövegösszefüggés fogalma, a szövegösszetartó erők fajtái. Az utalás típusai. A szöveg szerkezete. A szöveg szerkesztettségének általános jellemzői. A mikro- és makro-szerkezet egységei.

 

  1. A szöveggrammatika fogalma, a szöveggrammatikai eszközök fajtái.

 

  1. A szöveg jelentése. A szövegkohézió fajtái, megteremtésének eszközei.

 

  1. A szövegpragmatika fogalma, elméleti alapjai. A szövegértés pragmatikai tényezői.

 

  1. A szövegtipológia fogalma. A szövegek osztályozásának szempontjai. Szövegtípusok.

 

  1. A szövegalkotás fogalma, feltétele és körülményei. A szövegalkotás szabályai. Szövegjavítás.

 

  1.  A szövegbefogadás elméleti keretei, fázisai. A szövegértés. Szöveginterpretáció. A szöveg hatása.

 

  1. A nyelvtudomány interdiszciplináris kapcsolatai I.

Szemiotika, kommunikáció-elmélet, pszicholingvisztika.

 

  1. A nyelvtudomány interdiszciplináris kapcsolatai II.

Szociolingvisztika, etnolingvisztika, matematikai nyelvészet.