Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


  1. tétel. Minőségbiztosítás, akkreditáció.

  1. Mi a minőség?

  1. Minőség az, ami megfelel a vevő igényeinek, vagy azt meghaladja.

  2. A minőség meghatározása az ISO szabványokban: termék vagy szolgáltatás (=oktatás) olyan jellemzőinek összessége, amelyek alkalmassá teszik azt a vevők (=iskolafelhasználók) kifejezett vagy rejtett igényeinek minél teljesebb kielégítésére.

  3. Ktv. 120. § (1) : „…a tanulók, a szülők, a pedagógusok, valamint a fenntartók, továbbá a munkaerőpiac igényeinek kielégítése…” = vevők.

2. A minőségügy szabályozása a közoktatásban.

Minőségirányítás: az a tevékenység, amelynek során a közoktatási intézmény folyamatosan biztosítja a szakmai célkitűzések és az intézmény működésének egymáshoz való közelítését, a tanulók, a szülők, a pedagógusok, valamint a fenntartók, továbbá a munkaerőpiac igényeinek kielégítése céljából.

1993. évi LXXIX. törvény, a közoktatásról

  • 15. § (6) A közoktatási intézményben a munkáltatói jogok gyakorlása során figyelembe kell venni az intézményi minőségirányítási programban meghatározott szempontok és értékelési rend szerint kialakított teljesítményértékelést .

  • (10) A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet.

  • A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program (=IMIP)).

  • Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék [Kt. 60-61. §] és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat [Kt. 63. §] véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

(11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. A minőségirányítási program végrehajtását évente értékeli a nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség). A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését meg kell küldeni a fenntartónak. A fenntartónak az értékelést a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.

(12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni.

3. Fenntartói minőségbiztosítás: az önkormányzat önkormányzati minőségirányítási programot készít.

 

4. A minőségbiztosítás:

  • garancia a felhasználónak,

  • a kimeneti teljesítményben méri a minőséget,

  • fogyasztóvédelmi szemléletű,

  • az önértékelésre, a siker iránti közös érdekre épít,

  • a hozzáadott érték alapján minősíti a sikert.

 

5. Total Quality Management (TQM) – teljes körű minőségmenedzsment.

A nevelési-oktatási célok és a sikerkritériumok kitűzése és a teljesítés ellenőrzése űrlapon.

Total Quality Management = teljes körű minőségirányítás.

A finanszírozó, a szolgáltató és a szolgáltatás felhasználójának megállapodása arról, hogy mi a minőség, hogyan mérik, értékelik és biztosítják.

Total (teljes körű): a vevők, az érdekeltek és a folyamatok mindegyikére kiterjedő folyamatos szabályozás, vizsgálat, mérés, értékelés.

Quality = minőség.

Management: erőforrások tervezése, szervezése, irányítása, vezetése a szervezet céljainak sikeres és hatékony elérése érdekében.

 

6. A TQM minőségfejlesztési alapelvei:

  • a minőség nem külső standardokként fogható fel, hanem megegyezések rendszere. A TQM a minőséget nem eredménynek, hanem folyamatnak tekinti.

  • partnerközpontúság: a külső (pl. szülő, leendő munkahely, iskola) és belső (óvodás, tanuló, hallgató) vevőkkel, fogyasztókkal, érdekelt felekkel (pl. tanárok, intézményi alkalmazottak, érdekképviselet, fenntartó) való együttműködés fontossága,

  • a vevő, fogyasztó igényeinek ismerete és kielégítése,

  • a vevő, fogyasztók megelégedettsége,

  • a folyamatos fejlesztés, a folyamatok szabályozásának elindítása, kiépítése, a szervezetfejlesztés.

 

7. Minőségértékelés.

7.1. A minőségértékelés folyamata:

  1. Nyitott önértékelés (intézményi helyzetfelmérés).

  2. Az érdekelt felek azonosítása.

  3. Az érdekelt felek igényeinek és elégedettségének felmérése.

  4. Az igények elemzése.

  5. A célok és prioritások meghatározása.

  6. Intézkedési tervek készítése (1. Módszertani kultúra megújítása. 2. Neveltségi szint javítása.) (Plan.)

  7. Intézkedési tervek megvalósítása. (Do)

  8. Intézkedési tervek megvalósításának elemzése. (Check)

  9. Korrekciós tervek készítése és megvalósításának értékelése. (Check)

  10. Irányított önértékelés.

7.2. A vezetői elkötelezettség és motiváció kialakítása:

  1. Az intézményben dolgozók be vannak avatva.

  2. Állandó tájékoztatás és kommunikáció.

  3. A bevezetés oktatással párosul.

  4. A minőségfejlesztési célok mindenki által elfogadottak legyenek.

  5. A konkrét eredményekről folyamatos tájékoztatás.

  6. A belső értékelés eredményei szakmai párbeszédet indítanak el a dolgozók között.

  7. A vezetés elkötelezettsége motiválja a beosztottakat a megvalósításban.

 

  1. A minőségbiztosítási feladatok az intézményvezetésben (organogram külön lapon).

Az iskolai, óvodai minőségbiztosítási, minőségértékelési, minőségfejlesztési tevékenységet minőségügyi felelős, minőségügyi bizottság szervezi.

A pedagógusok – a minőségügyi felelős segítségével - minőségkörökben beszélik meg, hangolják össze a minőségértékelési, minőségfejlesztési tevékenységüket.

 

  1. Minőségbiztosítási módszerek a Comenius programban.

9.1. Módszerek, technikák:

  1. PDCA (TVEB) tevékenység.

  2. SWOT (GYELV) elemzés.

  3. K-J diagram.

  4. Pareto diagram.

  5. Ishikawa diagram.

  6. FA diagram.

      1. PDCA (TVEB) tevékenység:

Plan (tervezés) P

Do (végrehajtás, megvalósítás) D

CHECK (ellenőrzés, P-D különbség értékelése) C

ACTION (beavatkozás) A

A PDCA révén érhető el a kívánt eredmény.

STANDARD (az előző kör tapasztalatainak, mint Standardoknak, normáknak rögzítése) S

Do (végrehajtás) D

CHECK (ellenőrzés) C

ACTION (beavatkozás) A

 

      1. SWOT (GYELV) elemzés.

Strengths – Weakness – Opportunities – Threats

Gyengeségek – Erősségek – Lehetőségek – Veszélyek
A kérdőíven – a könnyebb feldolgozhatóság érdekében - célszerű a vevők, felhasználók egyes csoportjainak néhány értékelendő területet konkrétan megjelölni, pl. oktatás, nevelés, infrastruktúra, tananyag ellátottság, pedagógus munkája, stb., amelyekre vonatkozóan kérik a véleményt, értékelést.
  1. Akkreditáció (hitelesítés, itt minőség hitelesítés).

Az akkreditáció a felsőoktatásban, a felnőttképzésben, az idegen nyelvoktatásban alkalmazott - törvény alapján kötelező - minőséghitelesítő eljárás.

    1. A felsőoktatásban az akkreditálást a Felsőoktatásról szóló törvény (Ftv.) alapján a független testületként működő Magyar Akkreditációs Bitzottság (MAB) végzi.

    2. Előakkreditáció.

Új szak indítását a miniszter engedélyezi. Ehhez szükséges, hogy a MAB előakkreditációs eljárásban véleményezze a szak indítási kérelmét annak alapján, hogy a kérelem megfelel-e a MAB által a szakra vonatkozóan meghatározott minimum követelményeknek.

    1. Intézményi akkreditáció.

A MAB 8 évenként akkreditálja a felsőoktatási intézményeket. A MAB az akkreditációs eljárás során azt vizsgálja, hogy a felsőoktatási intézmény képzési és kutatási tevékenysége, illetve a képzési programok szakmai és infrastruktúrális színvonala, valamint az intézmény személyi és szervezeti feltételei megfelelnek-e a MAB által kidolgozott és nyilvánosságre hozott akkreditációs követelményeknek. Ehhez felhasználja a felsőoktatási intézményekben az Ftv. alapján a szakokról évente készítendő minőségértékeléseket, amelyek tartalmazzák, hogy a szakok működése - a Főiskolai tanács önértékelése szerint - megfelel-e az akkreditációs követelményeknek.

Az akkreditáció eredménye lehet:

  • akkreditálható,

  • akkreditálható határozott időre,

  • nem akkreditálható.

 

 

 

  1. tétel. Vezetésszervezet. Humán erőforrás menedzsment.

1. Humán erőforrás: emberi erőforrás. Az ember, mint munkaerő szerepe, hogy profitot termeljen a cégnek.

2. A humán erőforrás menedzser (igazgató, igazgató-helyettes, főosztályvezető) feladata: olyan körülményeket kell teremteni, hogy a lehető legjobb teljesítményt nyújthassák a dolgozók. Tevékenységének egy részét 1989-ig a személyzeti vezető látta el.

3. A humán erőforrás menedzsment tevékenységei:

    1. Létszámtervezés a feladatok alapján: az intézménynek van egy fejlesztési terve, 3-5 évre szól, előremutatva megjelöljük, hogy milyen új szolgáltatásokat terveznek, milyeneket törölnek el, tartozik hozzá egy pénzügyi terv is – az intézményfejlesztéshoz csinál egy létszámtervet. Pl. Átcsoportosítással, belső átképzéssel, új dolgozókat vesz fel (pályázatot írhat ki, válogathat, meghívásos módszerrel hív új dolgozót). Visszafejlesztenek egy tevékenységet, ott a létszámleépítést is megtervezik.

    2. Bérrendszer, ösztönző rendszer kidolgozása és működtetése.

Bérezés típusai:

  • fix havi bér,

  • teljesítménybér,

  • kombinált bér: a fix bér és a teljesítménybér összekapcsolása.

Premizálás: jutalom, nyereség részesedés. A feltételeket célszerű előre kihirdetni.

3.3. Szervezetfejlesztés, a vezetési rendszer fejlesztése.

      1. A vezetésszervezet lehet:

        1. lineáris: a hatáskörök felülről lefelé alakulnak ki, pl. honvédség

        2. törzskari lineáris: törzskar – tanácsadó tevékenységet végző kutatócsoport, az első számú vezető irányítása alá tartozik, neki adja le a fejlesztési javaslatokat.

        3. funkcionális szervezet: funkció = tevékenység. Funkció szerinti irányítás folyik, az egyes tevékenységek irányítói közvetlenül adhatnak utasításokat.

        4. törzskari funkcionális szervezet.

Az SZMSZ-ből, az organogramból tudható meg, hogy milyen a vezetésszervezet típusa.

3.3.2. A vezetési stílus a hatékonyságot befolyásolja. Több modelljét dolgozták ki, pl.

3.3.2.1. klubstílusú (demokratikus) vezetés,

3.3.2.2. team-vezetés,

3.3.2.3. beavatkozást elkerülő (liberális) vezetés,

3.3.2.4. tekintélyelvű (diktatórikus) vezetés.

Egy vezetés akkor hatékony, ha a vezetési stílusa megfelel a feladatoknak és a munkaerő képzetségének.

3.3.3. Szervezetfejlesztés: a szervezetnek és a vezetésszervezetnek kell igazodni a feladatokhoz, célokhoz, a tartalomhoz, akkor működik jól egy szervezet. Főiskolán például szervezetfejlesztés lehet új szakok, karok, tanszékek létrehozásával. A hatékonyságot mutatja, hogy egy szervezeti megoldás mellett egy-egy szervezeti egységnél a tevékenység költsége mekkora.

3.4. Munkaszerződés, munkaköri leírás előkészítése a munkáltatói jog gyakorlója részére. A munkaköri leírás a munkaszerződés melléklete, részletezi a munkavállaló feladatait, hatáskörét.

3.5. Képzési, továbbképzési programok tervezése, szervezése.

    1. A munkahelyi légkört is vizsgálni, alakítani kell. A munkahelyi légkör lehet, hogy rontja, lehet, hogy javítja a teljesítményt. Ez függ a konfliktus szinttől is, amely lehet optimális, alacsony, magas.

Cél: olyan légkör legyen a munkahelyen, amely mellett javul a teljesítmény.

 

  1. tétel. Jogi kérdések a pedagógiai gyakorlatban.

  1. A törvényes és a jogsértő osztályzás. Szaktárgyi jegyet csak szaktanár állapíthat meg. A jegyet a tudás alapján kell megállapítania a tanárnak, ezt senki nem bírálhatja felül, fellebbezni nem lehet.

ha jogsértő a jegy megállapítása, fellebbezésnek, jogorvoslatnak van helye ilyenek pl.

    • rossz magatartás miatt ad rossz szaktárgyi jegyet,

    • nevelő célzattal ad rossz szaktárgyi jegyet a tanár,

    • olyan feladatra, kérdésre ad rossz jegyet a tanár, aminek a tudása nem volt követelmény.

A jogorvoslat módja (csak törvénysértés esetén): az igazgató és a fenntartó megsemmisítheti az osztályzatot, és kötelezheti a tanárt újabb jegy adására. Ebből adódik, hogy ugyanaz a tanár fog osztályozni. A fenntartói jog gyakorlója önkormányzati iskolánál a település jegyzője, egyházi iskolánál a plébános, vagy püspök, alapítványi iskolánál a kuratórium. A fenntartó döntése jogerős, de a bíróságnál megfellebbezhető.

2. Tiltott élvezeti cikkek fogyasztása: a 11/1994. MKM rendelet 6. §-a szerint: „A nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a nevelési-oktatási intézményeken kívül a gyermekek, a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása.” A dohányzás, alkohol, kábítószerek fogyasztása tilos.

Jogi probléma: a bizonyítás. Személy szerint kell bizonyítani és elmarasztalni. Megmotozni tilos a folyosón, az irodában is csak kérni lehet, hogy pakolja ki a zsebét a diák. Ha motozás szükséges, akkor rendőrt kell hívni. Alapelv: a kollektív büntetés tilos, törvénysértő.

3. Bántalmazás: A gyerekek jogairól szóló ENSZ egyezmény és a Kt. 10.§ alapján a gyermek, ill. a tanuló emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. Bántalmazni, megalázni a gyermeket tilos (pl. hajhúzás, koki stb.). Méltóságot sértő gúnyneveket használni tilos, a tanár nem hagyhatja azt, hogy a gyerekek egymás között ezt tegyék. A pedagógus felelős a gyermekek védelméért. Ha pedig ő az elkövető, akkor elbocsáthatják.

  1. Öltözködés, viselet (haj, smink): a gyerekek jogairól szóló ENSZ egyezmény alapján csak belső szabályzat alapján korlátozható, pl. köpeny, testnevelési óra fölszerelése, csak munkavédelmi előírásokra tekintettel követelhető meg.

  2. Levéltitok, magántitok. A személyiségi jogokat a pedagógus nem sértheti meg, nem olvashatja el a tanuló magán levelét, nem kobozhatja el a tárgyait.

  3. Véleménynyilvánítás szabadsága: retorzió nem érheti a véleményükért azokat, akiknek véleményezési jogkörük van, mint pl. iskolaszék tagjai. Visszaélni nem lehet vele, törvénytelen a becsületsértés, személyiségi jog megsértése, faji- vallási jellegű becsmérlő megjegyzés.

 

  1. tétel. Etikett, protokoll.

1. Etikett: az erkölcsi normákon túlmenő részletes viselkedési szabályok. Itt a hivatalos érintkezési formákat jelenti. A magánéletben, egyes településeken néhány szabály tekintetében eltérés lehet.

2. Protokoll: a nemzetközi kapcsolatokban kötelező viselkedési normák. A protokoll szabályok minden országban azonosak

3. A köszönés szabályai:

- napszaknak megfelelő köszönést és teljes köszönési formát célszerű alkalmazni. Pl. Jó napot kívánok! Köszönés közben a szemébe kell nézni, annak, akinek köszönünk. Először köszön az aki bemegy egy helyiségbe, vagy kimegy egy helyiségből.

- a sorrendiség szabálya:

  • férfi a nőnek

  • fiatalabb az idősebbnek

  • beosztott a főnöknek

köszön először.

A tegezés felajánlásánál fordított a sorrend, mint a köszönésnél.

Fejbiccentés: kísérő mozdulata a köszönésnek, tiszteletet fejez ki.

Kézfogás: nálunk minden találkozásnál alkalmazzák, a nemzetközi protokoll szerint is, az angol etikett szerint csak bemutatkozáskor. A kézfogáskor kötelező felállni, és a partner szemébe nézni.

4. A bemutatkozás szabályai:

Teljes névvel történik. Névjegykártya cseréje szokásos. A vendéget általában a kísérője mutatja be.

5. A (hivatalos) megszólítás.

Rang, beosztás megjelölésével történik, pl. államtitkár úr, főigazgató úr, elnök úr – nem pedig Kovács úr, stb. Ha nő a tisztségviselő, akkor rang, beosztás + asszony pl. elnök asszony, függetlenül a családi állapotától.

6. Telefonálás:

Magánszemély felhívásánál a hívó fél mutatkozik be. Hivatalban az intézmény nevét, és a vonalat használó személy nevét beosztását kell megadni először. Ha nincs ott a főnök, meg kell mondani, hogy házon kívül van, és fel lehet ajánlani (nem kötelező) a visszahívást.

7. Pontosság:

Hivatalos helyeken elvárható. Fogadások, értekezletek, konferenciáknál, ahol regisztráció van, célszerű 10-15 perccel előbb érkezni.

8. Névjegykártyán szerepel: név (kötelező), telefon, lakcím, beosztás, e-mail, honlap név, mobil szám megadása magán személy esetében válaszható, hivatali kártyán célszerű. Hivatalos kártyán a név alá beosztás is kell, szerepeljen továbbá a cég logója, címe, telefon száma.

9. Ülésrend: általában a házigazda ültet

H=házigazda, V=vendég


Ajtó

Francia ültetési rend:








A tolmácsnak nincsen besorolható helye, pluszba beülhet.

Gépkocsiban való ülésrend: a fővendég mindig a házigazda mellett van

 

 

 

 

Elnökségi ülési sorrend:

Ma már névtáblát is kitesznek, ami látszik a közönség felé is és az ülésezők felé is. Az

 

 

 

 

 

 

 

  1. tétel. Költségvetés és pályázat készítése.

Pályázat összeállítása. Pályázati űrlapok kitöltése. Költségvetés készítése. Üzleti terv célja, tartalma. Pénzügyi terv.

 

  1. Pályázat összeállítása.

    1. Pályázati kiírások figyelése

    • Pályázatfigyelő, honlap: www.pafi.hu

    • hirdetések.

    1. Pályázati űrlapok beszerzése

    2. Pályázati űrlapok kitöltése

    • pályázó adatai,

    • a támogatással megvalósítandó fejlesztési cél,

    • támogató ajánlások,

    • nyilatkozatok,

    • költségvetés.

    1. Költségvetés

      1. Bevételek.

    • Saját forrás:

    • Pályázati forrás 1.

    • Pályázati forrás 2.

    • Egyéb forrás (szponzorok, hitel, stb.).

    • Összesen:

  1. Kiadások.

- Bérköltség:

- Bérköltség közterhei:

- Beruházási költség:

- Bologi költség

- Összesen:

 

  1. Üzleti terv.

2.1. Célja: - elképzelések az üzlet/intézmény vezetéséről,

- az eddigi tevékenység értékelése,

- pénzszerzés, a tárgyalások alapja.

2.2. Az üzleti terv tartalma:

  1. vezetői összefoglaló = az üzleti terv lényegi összefoglalása, érdeklődést kell keltenie,

  2. a vállalkozás, intézmény általános bemutatása (üzleti előzmények, alapvető célok, tevékenységi kör, piaci viszonyok),

  3. termékek, szolgáltatások (termelési, szolgáltatási, forgalmazási terv),

  4. marketing terv (mit?, kinek?, hogyan?, árstratégia, értékesítés, reklám),

  5. működési terv (fejlesztési koncepció, tőkeigény, erőforrások, vevők),

  6. vezetőség bemutatása és szervezeti felépítés,

  7. struktúra és tőkeigény,

  8. kockázatbecslés,

  9. pénzügyi terv.

 

  1. Pénzügyi terv.

      1. nyitó és záró mérleg, eredmény és mérleg terv,

      2. jövedelmezőségi terv (nyereség-veszteség számítás),

      3. cash-flow (=pénzáramlás) előrejelzés. A bevételek és kiadások különbségét fejezi ki, biztosítva van-e a fizetőképesség.

      4. fedezeti pont elemzés.

 

  1. tétel. Egyéni és társas vállalkozások.

  1. Az egyéni vállalkozó. 1990. évi V. tv.

Egyéni vállalkozás alapítására jogosult:

    • belföldi természetes személy,

    • cselekvőképes,

    • állandó lakhely,

    • nincs kizáró ok. Kizáró okok: pl. gazdasági, vagyon elleni, közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt szabadságvesztés, egyéb szándékos bűncselekmény miatt 1 évet meghaladó szabadságvesztés, foglalkozástól eltiltották, aki más gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja, adó, járulék tartozás miatt visszavonták a vállalkozói igazolványát, a tartozás kifizetéséig, adó, vám, tb. tartozása van.

Az egyéni vállalkozás alapításához szükséges:

  • Vállalkozói igazolványt kell kiváltani az önkormányzati okmányirodában.

  • erkölcsi bizonyítvány,

  • nyomtatvány kitöltése,

  • tevékenységi kör megjelölése (szakmakódok: www.apeh.hu), egyes tevékenységek képesítéshez illetőleg önkormányzati engedélyhez kötöttek,

  • székhely, esetleg telephely megjelölése,

  • 5000 Ft illetékbélyeg.

  • az adószámot az iroda szerzi be.

A vállalkozó személyes közreműködése szükséges.

A vállalkozó a tevékenységért teljes magánvagyonával is korlátlanul felel.

  1. Gazdasági társaságok, társas vállalkozások. 1988. évi VI. tv. (Gt)

A gt: cég, jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, perelhető, pert indíthat.

      1. Jogi személyiség nélküli gt:

    • közkereseti társaság,

    • betéti társaság (BT): legalább 1 beltag és 1 kültag.

    • A közkereseti társaság tagja és a betéti társaság beltagja teljes magánvagyonával is korlátlanul felel.

b. Jogi személyiségű gt. pl:

- közkereseti társaság (kkt),

    • korlátolt felelősségű társaság (kft),

    • részvény társaság (rt)

    • egyesülés.

A kft tagja kft-ben lévő tulajdoni hányadának mértékéig felel, a magánvagyonával nem.

Alapítás: írásbeli társasági szerződés (rt: alapszabály), közokiratban, vagy ügyvédi ellenjegyzéssel, alapító tagok aláírása, a cég képviseletére jogosult személy megnevezése

 

Alapításkor a kft-nél minimum 3 millió Ft. és az rt-nél 20 millió Ft előírt vagyoni betét szükséges, melyből az alaptőke 30%-a készpénz kell legyen.

 

  1. Cégbíróság:

- bejegyzi, törli a gazdasági társaságokat,

    • vezeti a cégjegyzéket, amely nyilvános, és a Cégközlönyben közzéteszi az alapításokat, változásokat.

    • dönt a csődeljárásról, végelszámolásról,

    • törvényességi felügyeletet gyakorol.

Cégjog: pl. névhez való jog,.

 

  1. Okmányiroda (264 iroda működik).

Kiállítja a következő okmányokat:

    • lakcímigazolvány,

    • személyazonosító igazolvány,

    • útlevél,

    • vállalkozói igazolvány,

    • gépjárművezetői engedély

    • járművezetői igazolvány,

    • törzskönyv,

    • forgalmi engedély,

    • állandó rendszámtábla.

Központi Okmányiroda. www.okmanyirodak.hu

 

  1. tétel. Adózás, adójogszabályok.

1. Az adó szerepe: az államháztartás meghatározó bevételi oldala.

2. Az adózásról szóló főbb jogszabályok:

  • személyi jövedelem adó törvény (Szja), a magán személy és az egyéni vállalkozó adózását szabályozza,

  • általános forgalmi adóról szóló tv. (ÁFA),

  • társasági és osztalék adóról szóló tv (gazdasági társaságok adózása),

  • az adózás rendjéről szóló tv.

3. Az adó megállapítása módjai:

  • önadózás,

  • adólevonás (kifizető, munkáltató által),

  • kivetés, kiszabás.

4. Adóalany: adófizetési kötelezettsége van.

      • magán személy: egyén, család,

      • gazdálkodó szervezet.

5. Az adó tárgya:

  • jövedelem (bevétel – költség)

  • hozadék: kamat, árfolyam nyereség,

  • vagyon: építményadó, súlyadó, föld, ingatlan adó,

  • forgalom: forgalmi adó (ÁFA), jövedéki adó

    • a végfelhasználó fizeti,

6. Adók:

  • központi adók:

    • személyi jövedelem adó (Szja),

    • általános forgalmi adó (ÁFA),

    • társasági adó és osztalék adó

  • helyi adók:

    • iparűzési adó,

    • idegenforgalmi adó,

    • építmény adó,

    • kommunális adó,

    • gépjármű adó.

7. Adómentesség: alanyi adómentesség 2 millió Ft bevételig, tárgyi adómentesség (ÁFA), pl. oktatás.

8. Adókedvezmény: feltétele az alany adófizetési kötelezettsége.

9. Az adó mértéke:

  • - progresszív (sávosan növekvő adókulcs),

    • degresszív (sávosan csökkenő adókulcs),

    • lineáris (csak egy adókulcs van),

    • vegyes, kombinált.

10. A személyi jövedelemadót (Szja) magánszemély, egyéni vállalkozó fizeti és

    • adókedvezményt csak törvény állapíthat meg,

    • adóelőleget kell fizetni,

    • a különböző forrásból származó jövedelmeket összevontan kell adózni.

11. Külön adózó jövedelmek.

    • vállalkozói jövedelem,

    • vagyonátruházásból származó jövedelem,

    • tőkejövedelmek: kamat, osztalék, árfolyamnyereség, stb.

    • természetbeni juttatásból származó jövedelem,

    • kis összegű kifizetések (max. 5000 Ft),

    • nyeremény.

12. Adókedvezmények:

  • a. Az adóalap adójából igénybe vehető kedvezmények:

    • kiegészítő nyugdíjpénztári befizetés 30 %-a, max. 100-130 ezer Ft. Rendelkező nyilatkozattal az egyéni számlára utalással, Közvetlenül a nyugdíjpénztári számlára utalja az APEH.

    • tandíj, költségtérítés 30 %-a, de max. évi 60 ezer Ft.

  • b. Az adomány kedvezménye 25 %, vállalkozásnál 100-150 %.

13. Jogkövetkezmények:

    • késedelmi pótlék: bevallott adó határidőn túli megfizetése esetén fizetendő.

Mértéke: (jegybanki alapkamat kétszerese/365) X késedelmes napok száma.

    • önellenőrzési pótlék: a bevallott és a helyesbített adó különbözete után kell fizetni.

Mértéke: (jegybanki alapkamat/365) X a bevallás határidejétől a helyesbítésig eltelt napok száma.

    • adóbírság: az adóhiány 50-75 %-a, a késedelmi pótlékon felül.

    • mulasztási bírság: kötelezettség (határidő, aláírás, kitöltés) elmulasztása esetén fizetendő.

Mértéke: a mulasztott napok számától függően növekvő. Ismételten is kiszabható.

14. Jogorvoslat:

    • az adóhatóság a saját határozatát visszavonhatja, módosíthatja,

    • fellebbezés az első fokú határozat ellen 15 napon belül a megyei, fővárosi adóhatósághoz,

    • jogorvoslat a másodfokú, jogerős határozat ellen a bírósághoz 30 napon belül

 

  1. tétel. Makroökonómia. GDP és GNP. Monetáris és fiskális gyakorlat.

1. Makroökonómia: nemzetgazdaságtan, az államháztartás egészére vonatkozó gazdasági és pénzügyi politikát és gyakorlatot tárgyalja.

2. GDP és GNP.

  • GDP: bruttó hazai termék (gross domestic product) = létrehozott új érték = hozzáadott érték = áruk folyó áron – anyagfelhasználás.

  • A gazdaság erejét, fejlődésének dinamikáját mutatja.

  • GNP: bruttó nemzeti termék (gross nation product) = GDP + külkapcsolatokból származó jövedelem egyenlege (= külföldi tulajdonosok kivitt profitja – külföldön dolgozó magyar munkások behozott jövedelme, külföldön működű magyar tulajdonosok hazahozott profitja) Magyarországon jelenleg ez az egyenleg negatív.

  • Azt mutatja meg, hogy a létrehozott új értékből mennyi maradt az országban, mennyivel gyarapodott az ország.

3. Monetáris (pénzügyi) politika és gyakorlat. Fő célja, hogy a gazdaság az egyensúlyi állapothoz közelítsen = anticiklikus gazdaságpolitika.

  • Milton Friedman. Az infláció mértéke befolyásolható monetáris eszközökkel, így a forgalomban lévő pénzmennyiségének és a kamatok központi szabályozásával.

  • Kétszintű bankrendszer esetén – így Magyarországom is – a központi bank (MNB) mellett működő Monetáris Tanács határozza meg a jegybanki alapkamatot, pénzszűkítő , vagy bővítő műveletekkel befolyásolja a forgalomban lévő pénz mennyiségét, többek között a pénzpiaci helyzetre és a termékkibocsátásra tekintettel. Meghatározza továbbá az árfolyampolitikának megfelelően a deviza középárfolyamokat, a forint ársávját.

  • Pénzszűkítést eredményez a kincstárjegyek, államkötvények kibocsátása., pénzbevonás.

  • Pénzbővítés érhető el a kincstárjegyek, államkötvények bevonásával, visszavásárlásával, pénzkibocsátással.

  • Kincstárjegy, államkötvény: államadósságot megtestesítő értékpapír.

4. Fiskális (költségvetési) politika és gyakorlat. Fő célja, hogy a gazdaság az egyensúlyi állapothoz közelítsen = anticiklikus gazdaságpolitika.

  • Keynes. Az Országgyűlés a Kormány előterjesztése alapján meghatározza a költségvetés volumenét, a bevételek és kiadások szerkezetét, és ezáltal befolyásolja a gazdasági folyamatokat, így az inflációt is. Természetesen az állam a költségvetési eszközökkel segíti a szociális, egészségügyi, oktatási, védelmi, önkormányzati stb. feladatok megvalósítását is.

  • A költségvetés főbb bevételei:

  • adók,

  • gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok befizetési,

  • privatizációs bevételek,

  • a költségvetés hitelfelvételei.

  • A költségvetés főbb kiadásai:

  • gazdálkodó szervezetek, önkormányzatok támogatása,

  • társadalombiztosítás támogatása,

  • Központi költségvetési szervezetek (kormányhivatalok, oktatás, egészségügy, támogatása, honvédelem, stb.),

  • állami beruházások,

  • rendkívüli kiadások,

  • általános tartalék,

  • állami garanciák,

  • a költségvetés hiteltörlesztései.

  • A gazdaság élénkítését (a válságból való kilábolást) segítheti az állami beruházások (pl. autópálya építés, fegyverkezés), a nem termelő beruházások növelése, az adók csökkentése. Az ebből eredő bérkiáramlás1-2 év múlva a termelés, a szolgáltatások fellendülését, bővülését eredményezi. Ez a multiplikátor-hatás.

  • A fiskális restrikció a költségvetési megszorításokat jelenti.

 

  1. tétel. Megtakarítási és befektetési formák. Takarékbetét, ingatlan, arany, deviza, értékpapír. Áru- és értéktőzsde.

  1. Megtakarítások, befektetések.

- Esélyt ad a pénzromlásból következő veszteségek elkerülésére, mérséklésére, reálhozam elérésére. Egy 1964-ben képletesen fiókba tett 100 forint az infláció következtében ma mindössze kb. 2 Ft 70 fillért ér. Befektetéssel megőrizhető a pénz értéke.

- A befektető, a spekuláns akkor sikeres, ha olcsón vesz és drágán ad el ingatlant, aranyat, műkincset, devizát, értékpapírt, terményt, stb.

2. Takarékbetét esetében különösen magas hozam érhető el pl. 1 agy 3 vagy 6 vagy 12 hónapos, folyamatos, kamatos kamat melletti lekötéssel.

3. Valuta, deviza.

Valuta: külföldi fizetőeszköz készpénzben.

Deviza: külföldi fizetőeszköz számlán, számlapénz.

A valutának, devizának piaci árfolyama van.

4. Az Egységesített betéti kamatláb mutató (EBKM), az Egységesített értékpapír hozam mutató (EHM) és a Teljes hiteldíj mutató (THM) (külön lapon) segíti a befektetőt és a hitel felvevőjét a költségek és hozamok kiszámításában, összehasonlításánál.

5. A tőzsde a piac egyik fajtája, ahol az állampapírok, részvények, termények stb. adás-vétele folyik.

A tőzsdén az ügyfelek megbízásából brókerek kötik az üzleteket.

Annak aki a tőzsdén akar venni, vagy eladni,

- számlát kell nyitni egy brókercégnél,

- a számlán pénzt, vagy értékpapírt, értéket kell elhelyezni,

- megbízást kell adni vételre, vagy eladásra az árfolyam megadása (limitár, piaci ár) mellett.

6. Értékpapírk.

A részvény: tulajdonosi jogokat, tulajdoni hányadot megtestesítő értékpapír.

Állampapírok (kincstárjegy, államkötvény): államadósságot megtestesítő értékpapír.

7. Biztosítások. Önkéntes kiegészítő nyugdíjbiztosítás, önkéntes kiegészítő egészségbiztosítás, önkéntes kiegészítő önsegélyező biztosítás.

Olyan esetekre köthető, amelyekre a kötelező biztosítások nem nyújtanak térítést.

  1. Önkéntes kiegészítő nyugdíjbiztosítás: egyéni számlás, adókedvezmény, felvehető végkielégítésként, vagy havi járadékként, hozama van. A befizetett összeg és hozama mértékéig nyújt ellátást.

  1. Önkéntes kiegészítő egészségbiztosítás: pl. a táppénzt kiegészítheti a kereset értékéig, a nem támogatott gyógyszerek vásárlására is igényelhető, a támogatott gyógyszernél a támogatáson felüli összegre igényelhető. A szolidaritási elv érvényesül.

  1. Önkéntes kiegészítő önsegélyező biztosítás: munkanélküliség esetén, sok gyermek ellátására, stb. igényelhető, amire az egészségbiztosítás nem érvényes.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.