Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Program és vizsgatételek:

  1. A közoktatásról szóló törvény. A Munka Törvénykönyve. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény.

  2. Titkárság, irodavezetés. Ügyvitel és iratkezelés, jegyzőkönyv.

  3. SZMSZ, Házirend, belső szabályzatok, organogram, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat. Érdekképviseletek.

  4. Munkaterv, tervezés, stratégia.

  5. Minőségbiztosítás, akkreditáció.

  6. Vezetésszervezet. Humán erőforrás menedzsment.

  7. Jogi kérdések a pedagógiai gyakorlatban.

  8. Etikett, protokoll.

  9. Költségvetés és pályázat készítése.

  10. Egyéni és társas vállalkozások.

  11. Adózás, adójogszabályok.

  12. Makroökonómia. GDP és GNP. Monetáris és fiskális gyakorlat.

  13. Megtakarítási és befektetési formák. Takarékbetét, ingatlan, arany, deviza, értékpapír. Áru- és értéktőzsde. Biztosítások.

Elméleti és gyakorlati órák száma: nappali tagozat: heti 1+1 óra

  • levelező tagozat: félévi 10+0 óra

Az aláírás megszerzésének feltétele: részvétel az előadásokon a Tvsz. előírásainak megfelelően.

A félév lezárása: - részvétel az előadásokon és a gyakorlati foglalkozásokon.

  • - írásbeli vizsga részeként kérdések megválaszolása. A vizsgajegy a vizsgaidőszakban megírt dolgozatra adott osztályzat.

A tantárgy oktatója: Bordi Károly főiskolai docens, K ép. 215.

Ajánlott irodalom:

  1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt).

  2. A Munka Törvénykönyve. 1992. évi XXII. törvény (Mtv.).

  3. A Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.).

  4. Dr. Lemák Emma: Jogi és igazgatási ismeretek NTk. 1999.

  5. Auer-Béhm-Czipszer-Hoffmann: Vállalkozás. Novorg. KJK-KERSZÖV Kft. 1999.

  6. Kapás-Kristály: Példatár a Vállalkozás tankönyvhöz KJK-KERSZÖV Kft.

  7. Freisinger Edéné: Levelezési ismeretek. Nemzeti Tk. 1999.

  8. Dr. Tiszavölgyi Kinga: Közoktatási intézmények szabályzatgyűjteménye. KJK, 1997.

  9. Horváth Attila: Minőségbiztosítási technikák óvodában és iskolában. Műszaki K. 1999.

  10. Trencsényi László: Minőségbiztosítás a pedagógiai programban hogyan? OKKER Kiadó, 1999.

  11. Trencsényi László–Villányi Györgyné: Minőségbiztosítás az óvodai nevelési programban hogyan? OKKER K.

  12. OKAIM–Módszertani füzetek I-II. Minőség és gyakorlat. Összeállította: Trencsényi László. OKKER Kiadó

  13. Gyökér Irén: Humánerőforrás-menedzsment. MK-MMT, 1999.

  14. Üzleti Etika. Szerk.: Csurgó Ottóné dr. és dr. Hajdu Péter. Saldo, 1998.

  15. Protkoll kézikönyv. Szerk.: Máté János. Magyar Protokollosok Klubja Országos Egyesület. Bp. 2000.

  16. Bíró Endre–Csizmár Gábor: Óvodák, általános és középiskolák, diákotthonok, gyermekintézmények kézikönyve. KJK 1990-98.

  17. Bíró Endre: Jog a pedagógiában. Pedagógus-továbbképzési Központ. 1998.

  18. Losonczi Csaba–Magyar Gábor: Pénzügyek a gazdaságban. Juvent K. 1996.

  19. Bogár László: Magyarország és a globalizáció. Osiris, 2003.

  20. Drábik János: A pénz diktatúrája. Gold Book, 2005.

  21. Gazdasági ismeretek I–II. A hét szabad művészet könyvtára. Corvinus K.1996.

  22. Bodie–Kane–Marcus: Befektetések I–II. Bp. 1996.

  23. Takács György: Önkéntes és magánpénztárak I–II. A hét szabad művészet könyvtára. Corvinus K.1999.

 

 

 

 

 

 

 

  1. tétel. A közoktatásról szóló törvény. A Munka Törvénykönyve. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény.

 

2. § (1) A közoktatás magában foglalja az óvodai nevelést, az iskolai nevelést és oktatást, valamint a kollégiumi nevelést.

 

8.§ (7) Az óvodai nevelő munka az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő óvodai nevelési program alapján folyik. Az Óvodai nevelés országos alapprogramját a Kormány adja ki.

 

10.§ (2) A gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.

 

A szülő joga:

14.§ (1) e) a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon,

f) kezdeményezze az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék létrehozását, és részt vegyen a szülői képviselők megválasztásában, mint választó és mint megválasztható személy,

g) kezdeményezze szülői szervezet (közösség) létrehozását, és közreműködjön annak tevékenységében,

18. § (1) Nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás feltétele:

a) az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges - a 17. § (1)-(2) bekezdésben felsorolt - felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógus-szakvizsga, középiskolában - ha e törvény másképp nem rendelkezik - egyetemi szintű tanári végzettség és szakképzettség, továbbá pedagógus-szakvizsga;

b) legalább öt év - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlat;

 

19. § (1) A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy

a) személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék,

b) a nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza,

e) irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját,

f) minősítse a tanulók teljesítményét,

37. § (1) A közoktatási intézmény e törvényben meghatározott közoktatási feladatok ellátására létesített intézmény. A közoktatási intézmény jogi személy.

40. § (1) A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

(2) A közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát a közoktatási intézmény vezetője készíti el, és nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, más közoktatási intézményben a szakalkalmazotti értekezlet fogadja el. Elfogadásakor és módosításakor nevelési-oktatási intézményben az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, továbbá az iskolai vagy a kollégiumi diákönkormányzat - jogszabályban meghatározottak szerint - egyetértési jogot gyakorol.

 

44. § (1) A nevelési-oktatási intézményben a nevelő és oktató munka nevelési, illetve pedagógiai program szerint folyik. A nevelési, illetve pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A fenntartó a nevelési program és a pedagógiai program jóváhagyása előtt köteles - az Országos szakértői névjegyzékben szereplő - szakértő véleményét beszerezni.

(2) A nevelési, illetve pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről és taneszközökről, amelyekre a nevelő és oktató munkához szükség van.

 

45. § (1) Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján nevelési programot készít, vagy az ily módon készített nevelési programok közül választ.

54. § (1) A közoktatási intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. kell.

(2) A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen

a) a nevelőtestület vezetése;

b) a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése;

c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése;

 

56.§ (3) A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

 

57. § (1) A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik

a) a foglalkozási, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása;

b) a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása;

c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése;

 

59. § (1) Az óvodában, az iskolában és a kollégiumban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre.

 

83. § (1) A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel.

 

102.§ (2) A fenntartó

a) dönt a közoktatási intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról, az óvodába történő jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról;

b) meghatározza a közoktatási intézmény költségvetését, továbbá a kérhető költségtérítés és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit;

118. § (1) A közoktatás rendszerének működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés és a fenntartó hozzájárulása biztosítja, melyet a tanuló által igénybe vett szolgáltatás díja és a közoktatási intézmény más saját bevétele egészíthet ki.

 

Az 1992. évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyvéről

Hátrányos megkülönböztetés tilalma. Együttműködés. Kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat. Munkáltatói jogok: munkaviszony létesítése, megszűnése, megszüntetése, rendes felmondás, rendkívüli felmondás. Munkaviszony jogellenes megszüntetése. Munkavállaló kötelessége. Tanulmányi szerződés. Kártérítési felelősség. Jogorvoslat.

 

3.§. A munkáltató a munkavállalóra vonatkozó tényt, adatot, véleményt 3. személlyel csak tv-ben meghatározott esetben, vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölhet.

 

5.§. A hátrányos megkülönböztetés tilalma.

Tilos a munkaviszonnyal kapcsolatosan hátrányos megkülönböztetést alkalmaznia munkavállalók között: NEMÜK, KORUK, FAJUK, SZÁRMAZÁSUK, VALLÁSUK, POLITIKAI MEGGYŐZŐDÉSÜK, MUNKAVÁLLALÓI ÉRDRKKÉPVISELETI SZERVHEZ való tartozásukkal, vagy ezzel összefüggő tevékenységük, továbbá minden, a munkaviszonnyal össze nem függő körülmény miatt.

 

A munkáltatónak és a munkavállalónak együttműködési kötelezettsége van.

 

8.§ Semmis a jogszabályba ütköző megállapodás.

 

6.§. Munkaviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatot a munkavállaló kérésére írásba kell foglalni.

Az írásbeli intézkedést kötelező indokolni, ha jogorvoslat kezdeményezhető.

(4) A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadja, vagy szándékosan megakadályozza; erről jkv-t kell felvenni.

 

11. § A munkaviszonnyal kapcsolatos igény 3 év alatt évül el.

 

15.§ Érdekképviselet alakításának joga. A szakszervezet képviselheti a munkavállalót.

 

30, § Kollektív szerződés: szakszervezet és a munkáltató között.

 

43.§. Üzemi Tanács, Közalkalmazotti Tanács választása.

 

Munkaviszony létesítése

 

72.§. Munkaviszony létesítése: betöltött 16. életév.

Nyári szünetben – szülői beleegyezéssel – 15. évet betöltött is létesíthet munkaviszonyt.

 

75.§. Nőt és fiatalkorút nem lehet olyan munkakörben foglalkoztatni, amely testi fejlettségére, testi alkatára hátrányos következményekkel jár.

 

76.§ A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre.

Kollektív szerződéssel nem állhat szemben, kivéve, ha kedvezőbb a munkavállalóra.

Tartalmazza:

  1. személyi alapbér,

  2. munkakör,

  3. munkavégzés helyszíne.

Írásba kell foglalni. 30 napon belül hivatkozhat érvénytelenségre a munkavállaló.

 

79.§. A munkaviszony lehet:

  1. határozatlan idejű,

  2. határozott idejű (naptárilag, vagy más alkalmas módon), az 5 évet nem haladhatja meg,

  3. a határozott idejű munkaviszony határozatlan idejűvé alakul, ha a lejárat után legalább 1 napot dolgozik a közvetlen vezetője tudtával.

82.§. A munkaviszony csak közös megegyezéssel módosítható.

 

Munkaviszony megszűnése

 

  1. a munkavállaló halálával,

  2. jogutód nélküli megszünéssel,

  3. a határozott idő lejártával.

Eltérés: Kjt. 25.§ (1)

Munkaviszony megszüntetése

 

  1. közös megegyezéssel,

  2. rendes felmondással,

  3. rendkívüli felmondással,

  4. azonnali hatállyal a próbaidő alatt.

Eltérés: Kjt. 25.§ (2)

 

89.§. A megszüntetésre vonatkozó nyilatkozatot, megállapodást írásba kell foglalni.

 

Rendes felmondás

 

89.§. A rendes felmondást kötelező indokolni. Mi az oka a felmondásnak? A valóságot és az okszerűséget a munkáltatónak indokolnia kell, pl.

  1. képességekkel,

  2. munkaviszonnyal kapcsolatos magatartással,

  3. a munkáltató működésével összefüggő tényekkel (átszervezés, munkakör megszüntetése, más végzettség, képzettség kell)

Nyugdíj jogosultság elérése esetén nem kötelező az indoklás.

Felmondási idő: 30 nap – 1 év.

Felmentés: a felmondási idő fele.

 

Végkielégítés:

  1. min. 3 év esetén: 1 havi bér,

  2. 5 év esetén: 2 havi bér,

  3. 10 év esetén: 3 havi bér,

  4. 15 év esetén: 4 havi bér,

  5. 20 év esetén: 5 havi bér,

  6. 25 év esetén: 6 havi bér,

  7. + 3 havi bér, a nyugdíjkorhatár előtti 5 évben.

 

Rendkívüli felmondás

 

  1. Kötelezettségét szándékosan, súlyosan gondatlanul megszegi, pl.

    • igazolatlanul hiányzik,

    • a munkavállaló munkavégzésre alkalmatlan állapotban akar dolgozni, pl. ittasan,

    • a munkáltató nem fizet bért.

 

  1. az okokat kollektív szerződés felsorolhatja.

 

Munkaviszony jogellenes megszüntetése

 

100.§ Elmaradt bér megtérítése, az a rész, ami máshonnan nem térül meg.

Visszahelyezés a munkakörbe.

 

103.§ Munkavállaló kötelessége:

  1. munkaképes állapotban megjelenni,

  2. elvárható szakértelemmel és pontossággal dolgozni,

  3. titkok, fontos információk megőrzése.

 

104.§. Nem köteles az utasítást teljesíteni, ha jogszabályba, szabályba ütközik.

Nem köteles munkavégzésre elháríthatatlan ok miatt.

Be kell jelenteni a további jogviszonyt.

Tanulmányi szerződés

110. § (1) A munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet. A szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a másik fél pedig kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja.

(2) A munkavállaló munkáltatójának köteles előzetesen bejelenteni, ha más munkáltatóval tanulmányi szerződést kíván kötni.

111. § Nem köthető tanulmányi szerződés

a) munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá

b) ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót.

 

Tanulmányi kedvezmények , ha nincs tanulmányi szerződés:

115. § (1) Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani.

(2) A szabadidő mértékét a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a munkáltató vizsgánként - ha egy vizsganapon a munkavállalónak több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként -, a vizsga napját is beszámítva négy munkanap szabadidőt köteles biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül.

(4) A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez a munkáltató tíz munkanap szabadidőt köteles biztosítani.

(5) A nem iskolai rendszerű képzésben részt vevő munkavállalónak tanulmányi munkaidőkedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy tanulmányi szerződés megállapítja.

(6) A (3)-(4) bekezdésben meghatározott szabadidőt a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelően köteles biztosítani.

= A szabadidő tartamára bér nem jár, kivéve, ha a tanulmányi szerződés ezt előírja.

116. § Amennyiben a munkavállaló általános iskolai tanulmányokat folytat, a munkaidő-kedvezmény alatt a munkából távol töltött időre távolléti díj illeti meg.

Kártérítési felelősség.

106.§. A kötelezettségek vétkes megszegésével (felróható magatartással) okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik a károkozó.

A kártérítés összege:

  1. gondatlan károkozás esetén: egy havi bér 50 %-a,

  2. szándékos károkozás esetén: a kár teljes összege.

Kimentés: nem vétkes, ha úgy járt el, ahogyan az adott esetben elvárható

A munkáltató a felelős a munkavállalója által okozott kárért.

A munkaviszony keretein kívüli károkozás estén a felelősséget a Ptk. tartalmazza.

  1. vagyoni kár: vagyonban bekövetkezett kár, az elhárítás költségei, elmaradt haszon.

  2. nem vagyoni kár: személyiségi jogok megsértése esetén. Névhez, tisztességhez, becsülethez, testi épséghez való jog.

Kártérítés mértéke: általában azonos a kár mértékével, levonandó a biztosítás összege, új anyag ár – régi anyag ár különbsége.

Tanuló (gyermek) által okozott kár megtérítése.

A kollektív felelősség (pl. osztályé, ha nem találják a felelőst) törvénysértő, pl. összedobatják a pénzt.

A szülő felelőssége nem automatikus, csak ha nem kellően látja el a felügyeletet.

A gyermek helyett gondozója felel, kivéve, ha bizonyítja, hogy megfelelően, elvárhatóan járt el, pl. filctollal firkál a gyermek.

Jogorvoslat

A munkaügyi bírósághoz lehet fordulni.

 

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

4.§ Az egyenlő bánásmód követelményét

  • g) a közoktatási és a felsőoktatási intézmények ….. kötelesek megtartani.

7. § Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás

Hátrányos megkülönböztetés:

8. § Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt

a) neme, b) faji hovatartozása, c) bőrszíne, d) nemzetisége, e) nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, f) anyanyelve, g) fogyatékossága, h) egészségi állapota, i) vallási vagy világnézeti meggyőződése, j) politikai vagy más véleménye, k) családi állapota, l) anyasága (terhessége) vagy apasága, m) szexuális irányultsága, n) nemi identitása, o) életkora, p) társadalmi származása, q) vagyoni helyzete, r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, s) érdekképviselethez való tartozása, t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban.

 

A Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.).

 

Együttműködési kötelezettség:

A munkaviszony alanyainak egymás érdekeit figyelembe vevő együttműködése feltételezi, hogy egyikük sem tanúsíthat olyan magatartást, amely a másik alapvető érdekeit sértené.

8. § A szakszervezet az e törvényben foglalt szabályok szerint jogosult kollektív szerződést kötni.

14. § (1) A részvételi jogokat a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottak közössége nevében az általuk közvetlenül választott közalkalmazotti tanács, illetve közalkalmazotti képviselő gyakorolja.

(2) Közalkalmazotti tanácsot kell választani minden olyan munkáltatónál, ahol a közalkalmazottak létszáma a tizenöt főt eléri. A tizenöt főnél kevesebb közalkalmazottat foglalkoztató munkáltatónál közalkalmazotti képviselőt kell választani.

21. § (1) A közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni.

(2) Közalkalmazotti jogviszony helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására határozott időre történő kinevezéssel is létesíthető. A Munka Törvénykönyve 79. §-ának (2) bekezdésében foglalt korlátozás alól a miniszter eltérést engedélyezhet.

23. § (1) A közalkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával bízható meg. A megbízást és annak elfogadását írásba kell foglalni.

(2) A magasabb vezető, valamint a vezető beosztások körét, továbbá a megbízás feltételeit a miniszter határozza meg. A magasabb vezető beosztás ellátására pályázatot kell kiírni.

25. § (1) A közalkalmazotti jogviszony megszűnik:

a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával;

b) a közalkalmazott halálával, valamint

c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével.

(2) A közalkalmazotti jogviszony megszüntethető:

a) közös megegyezéssel;

b) áthelyezéssel

c) lemondással;

d) rendkívüli lemondással;

e) felmentéssel;

f) azonnali hatállyal a próbaidő alatt, valamint

g) elbocsátással.

30. § (1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt - a (3)-(4) bekezdésben foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha

a) megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták;

b) az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter vagy az önkormányzati képviselő-testület munkáltatót érintő döntése - különösen a feladatok változásából adódó átszervezés vagy a költségvetési támogatás csökkentése - következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség;

c) a magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával történő megbízás visszavonását, határozott időre szóló megbízás esetén a határozott idő leteltét követően a közalkalmazott eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatására, ennek hiányában a végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakör felajánlására nincs lehetőség, vagy a közalkalmazott a végzettségének, illetve képesítésének megfelelő munkakört nem fogadja el;

d) a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően, továbbá

e) a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül [37/B. §].

(2) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka való és okszerű.

(3) A közalkalmazott az (1) bekezdés a)-c) pontja alapján akkor menthető fel, ha a munkáltatónál vagy az irányítása, felügyelete alatt álló szervezetben nincs a képzettségének megfelelő más munkakör, illetve, ha az ilyen munkakörbe történő áthelyezéséhez a közalkalmazott nem járult hozzá.

45. § (1) Fegyelmi vétséget követ el a közalkalmazott, ha a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét vétkesen megszegi.

(2) A fegyelmi vétséget elkövető közalkalmazottal szemben kiszabható fegyelmi büntetések:

a) megrovás;

b) az előmeneteli rendszerben történő várakozási idő legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítása;

c) a jogszabály alapján adományozott címtől való megfosztás;

d) magasabb vezető, illetve vezető beosztás fegyelmi hatályú visszavonása, valamint

e) elbocsátás.

A legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabása volt indokolt abban az esetben, amikor az oktató eltulajdonította a tanuló értékét, keresményét, függetlenül attól, hogy az elkövetési érték csekély nagyságú volt.

Így pl. ha az óvodapedagógus a gyerekeket testi fenyítésben részesíti, megfélemlíti, étel elfogyasztására kényszeríti, nincs különösebb enyhítő ereje annak, ha a szülők korábban nem tettek panaszt. Sok gyerek ugyanis hamar elfelejti az őt ért sérelmeket, a szülők pedig csak a gyermekük útján értesülhettek volna a történtekről.

Kiemelendő, hogy nincs helye akár a legsúlyosabb fegyelmi büntetés enyhítésének sem abban az esetben, ha a közalkalmazott munkaköri kötelezettségét a munkahelyen vagy azon kívül, de a munkaidő alatt történő italozással szegi meg. Különösen nem lehet szó az emiatt kiszabott fegyelmi büntetés enyhítéséről, ha a közalkalmazott ezért korábban már fegyelmi büntetést is kapott. A fegyelemsértés ismétlését mindig súlyosbító körülményként kell értékelni.

 

A testületek és vezetők által gyakorolható jogkörök :

- döntési jog,

- jóváhagyási jog. Általában a fenntartó gyakorolja.

    • egyetértési jog. Döntés előtt kell megszerezni a partnerek egyetértését,

    • javaslattételi jog. Döntés előtt kell kérni a javaslatot.

    • véleményezési jog: Döntés előtt kötelező kikéri a véleményt.

 

Munkáltatói jogok: munkaviszony létesítése, megszüntetése, munkabér, bérbesorolás megállapítása, jutalmazás, szabadság megállapítása, túlmunka, helyettesítés elrendelése Tanulmányi szerződés megkötése, Fegyelmi büntetés kiszabása.

-------------------------------------------------------------------------------------------------

  1. tétel. Titkárság, irodavezetés. Ügyvitel és iratkezelés, jegyzőkönyv.

    1. Tikárság.

Központi szervezeti egység az első számú vezető mellett. Ügyviteli, iratkezelési , adminisztrációs feladatokat lát el. Vezetője: titkárságvezető, főtitkár, főosztályvezető, osztályvezető. Munkatársai: ügyintézők, előadók, főelőadók, irodavezető, gépírók, kézbesítő.

 

2. Az Ügyviteli szabályzat szabályozza többek között:

    1. ügyviteli dolgozók feladat- és hatáskörét,

    2. aláírási jogosultságokat,

    3. bélyegzőhasználat rendjét.

 

  1. Az Iratkezelési szabályzat szabályozza többek között::

    1. iratok átvételét, érkeztetését,

    2. iktatás, iratkezelés rendjét,

    3. iratok másolását, továbbítását, kézbesítését,

    4. iratok tárolását, őrzését,

    5. iratok selejtezését,

    6. titkos ügyiratkezelést.

 

  1. A hivatalos levél.

    1. külső, belső levelezés;

    2. a hivatalos levél alaki szempontjai. Fejrész: feladó, címzett adatai, keltezés, iktatószám, tárgy megjelölése. Főrész: megszólítás, szöveg. Záró rész: üdvözlés, aláírás.

 

  1. Jegyzőkönyv.

Részei, felépítése: mikor, hol vették fel, szervezet neve, jelenlévők, tárgy, jkv. vezető,

Tárgyalás (előadás, felszólalások),

Zárórész: határozatok, aláírások, hitelesítés, kmf.

Fajtái: tanácskozási, helyszínelési, esemény, teljes, rövidített, kivonatos, eredmény.

 

  1. Önéletrajz.

Részletes, rövid vagy szakmai.

Szakmai. Személyes adatok, cél, iskolai végzettség, szakképzettség, továbbképzések, munkahelyek, szakmai gyakorlat, referenciák, információk, publikációk, nyelvtudás, gk. vezetői jogosítvány.

 

  1. Fellebbezés.

  2. Feljegyzés.

  3. Emlékeztető.

  4. Körlevél.

  5. Jelentés.

  6. Üzleti levél.

 

3. tétel. SZMSZ, Házirend, belső szabályzatok, organogram, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat. Érdekképviseletek.

 

  1. SZMSZ: Szervezeti és Működési Szabályzat.

    • Ez a legfontosabb belső szabályzat, a további belső szabályzatok (Házirend, Tűzvédelmi szabályzat, Iratkezelési szabályzat, stb.) nem tartalmazhatnak az SZMSZ-ben foglaltakkal ellentétes szabályokat.

    • Elfogadásáról a nevelőtestület dönt, és a fenntartó hagyja jóvá.

 

  1. Az SZMSZ tartalmazza:

    • az intézmény jogi személy,

    • alapító, fenntartó megnevezése,

    • Szervezeti egységek megnevezése, feladatkörük,

    • az igazgató, az óvodavezető és helyetteseik feladat- és jogkörei,

    • helyettesítési rend,

    • nevelőtestület jogai (döntési jog: SZMSZ, Házirend, pedagógiai program elfogadása, fegyelmi ügyek, tanulók magasabb évfolyamba lépése)

    • dicséretek, fegyelmi fokozatok,

    • távolmaradások igazolása,

    • diákönkormányzat feladatai jogai,

    • a szülők, a Szülői testület jogai,

    • Iskolaszék Óvodaszék összetétele(1/3 nevelő, 1/3 szülő, 1/3 diák, és a fenntartó képviselője), jogai (egyetértési jog az SZMSZ, a pedagógiai program, óvodai nevelési program, a Házirend elfogadásánál, más kérdésekben véleményezési és javaslattételi jog),

    • bizottságok felsorolása, faladat- és hatáskörük,

    • munkaközösségek felsorolása,

    • külkapcsolatok,

    • a tanév rendje,

    • tanórán kívüli foglalkozások.

 

3. Organogram. Szervezeti vázrajz. Az SZMSZ melléklete. A vezetésszervezet egységeit , tagjait és az alá-, fölé- és mellérendeltségi viszonyokat tartalmazza.

  1. Házirend.

    • az SZMSZ melléklete,

    • ki kell függeszteni,

    • a tanulók, a hetesek, az ügyeletesek feladatai jogai,

    • a csengetés rendje,

    • a dolgozatírás rendje,

    • ruházat, egyenruha, munkaruha, felszerelések,

 

  1. Egyéb belső szabályzatok.

Munkavédelmi szabályzat.

Kollektív Szerződés,

Közalkalmazotti szabályzat,

Leltárazási szabályzat,

Selejtezési szabályzat,

Ügyviteli szabályzat,

Iratkezelési szabályzat,

Pénzkezelési szabályzat.

 

  1. Kollektív szerződés.

A szakszervezetek és a munkáltató kötik meg. A Munka törvénykönyve és a Kjt. felhatalmazása alapján további juttatásokat, jogokat, feladatokat stb. tartalmazhat.

 

  1. Közalkalmazotti szabályzat.

A szakszervezetek hiányában pótolja a Kollektív szerződést, egyébként kiegészítheti a Kollektív szerződést, szabályozza a KT feladatait, hatáskörét.

 

  1. Érdekképviseletek.

Munkavállalói érdekképviseletek: szakszervezetek,

Közalkalmazotti tanács: érdekképviseletet lát el, a munkahely közalkalmazottai választják.

Szülői érdekképviselet.

Diákérdekképviselet.

 

 

  1. tétel. Munkaterv/Intézkedési terv/, tervezés, stratégia.

4.1. A munkaterv felépítése például:

  1. (Feladat:) A gyakorlati képzési útmutatót a kreditrendszernek megfelelően át kell alakítani.

Felelős: Dr. Kovács Erzsébet gyakorlati képzési főigazgató-helyettes

Közreműködők: szakfelelősök

Határidő: 2002.02.28.

 

  1. (Feladat:) Tovább kell bővíteni az informatikai infrastruktúrát. A hálózat kimenő sebességét 128 kbit/s-ra kell emelni, tovább kell erősíteni a hálózat biztonságát. Ki kell építeni a Krisztina körúti épületben is az internet elérhetőségét és a belső intranet hálózatot.

Felelős: Sütő Károly általános főigazgató-helyettes, tanszékvezető

Közreműködők: Mohos László gazdasági igazgató,

Pataki György rendszergazda,

Jelli János főiskolai tanársegéd

Határidő: 2002.04.30.

 

  1. További költségcsökkentő eljárásokat kell kidolgozni és bevezetni.

Felelős: Mohos László gazdasági igazgató

Közreműködők: tanszékvezetők

Határidő: 2001.12.30.

 

Zsámbék, 2002.10.01.

 

Főigazgató

 

Egy részletes munkatervnek általában fejezetei vannak, pl. Általános célok, bevezetés. Oktatási feladatok. Nevelési feladatok. Gazdasági feladatok. Minőségbiztosítás. Külső kapcsolatok.

A feladatok megvalósítását a határidőkhöz igazodóan a felelősök beszámoltatásával általában vezetői értekezleteken ellenőrzik.

 

Hiányos teljesítés esetén PÓTHATÁRIDŐ állapítható meg, és elmarasztalás is történhet.

-------------------------------------------------------------------------------------------------

4.2. A tervezés, a stratégia szerepe.

4.3. Megvalósíthatóság

 

        1. A megvalósíthatóság elemzése, megvalósíthatósági tanulmány készítése.

        2. A célkitűzések indoklása, megalapozása az előzményekkel.

        3. Közvetlen célok és távlati célok megjelölése.

        4. A várható eredmények és ráfordítások elemzése.

        5. Munkaterv, ütemterv, határidők, részhatáridők.

        6. Pályázatok készítésénél is szükséges lehet.

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.